Hetikiadás, 1930. január-december
1930-06-03 / 22 [1516]
A rozskenyér nálunk ás a külföldön. Az agrárválság ellen tervbevett intézkedések során kötelezővé akarják tenni a kenyérsütésre szolgáló búzaliszt keverését rozsliszttel,részben,hogy a pangó rozskeresletet fokozzák,, részben pedig.hogy az igy felszabaduló búzakészlet szaporitsa az exportálható mennyisegeket. A terv ellen a pékek tiltakoztak,mert azt mondják,hogy a közönség annyira hozzászokott már a ouzakeny erekhez .hogy a kenyérfogyasztás csökkenne akkor,ha kötelezővé tennék a kevert lisztből készített kenyeret. Ezzel szemben azt lehetne mondani,hogy a főváros lakossága a háborúban nagyon szívesen ette az árp liszttel kevert kenyeret is,tehát a, jó rozskenyeret is mog lehetne kodveltotni a lakossággal. Németországban például nagy propagandát fojtettek ki. a rozskenyér mellottez év tavaszár., A politikai pártok szinto a hazafiasság kérdésévé tették a rozskenyórovést buzakenyér helyett. Plakátok jolontok mog az utcákon s az orvosok cikkeket írtak a rozskonyór tápláló erőjéről. A mozgalom,néhány hónap alatt nagy sikert ért el. Érdekes ezzel kapcsolatban visszaomlékezni arra,hogy nálunk is voltak már hasonló esőtek. A közolmultban^ojfogyasztás emelése erdőkében indítottak agitációt,aminek mog is volt az eredményű. A banánról is ol tudtak hitetni az érdokoltok,hogy igen nagy a tápláló oroje s ennek köszönhette a haboru utáni óv ékben nagy népszerűségét. Nomrég egy amorikai lap mogirta.,hogy az Egyesült Államokban 1912 olőtt nom ismerték a lencsét. Ekkor egy,élelmes embernek eszébe Jutott, hogy a lencsét divatba hozza. Nagy propagandát fejtett ki,hatásos plakátokon hirdotto a loncsoovós olőnyeit,az elterjedt lapokban cikkekot íratott arról.hogy Európa ogyos részoin a lakosság legfőbb tápláléka a lencse. A hatás kedvóórtmég azt is hozzátette,hogy ozokon a vidékeken a f /ormekok egy arasznyival magasabbra nőnek,mint a hasonló korú c-morikai gyermook,akik nem esznek lencsét.Alig néhány hónap alatt a lencso lett a legdivatosabb elelmicikk slmerikában s azóta is megmaradt az amerikaiak étlapján.Ebből látszik,hogy kellő módszerekkel ol lohot érni a megfelelő hatást,ha valamely olyan élelmiszer,mcgkedvoltotósóről is van szó,amelytői eddig idegenkedett az ország lakossága. A magyar nóp szaporodási aránya-a háború- a tán. A háborút követő óvökben a születési arányszám sok népnél jelentős eh csökkent és ennek kövotkoztóben például Németországban is rövid időre áz a holyzot állott elő,hogy a halálozások száma felülmulta a születósekót,a német nép tehát fogyóban volt,akár a francia. A neműteknél azonban oz csak átmonoti jelenség volt.Magyar országon az 1924/28 óvok átlagában minden ezer lélekre 26.8 születés esett,a cseheknél ellenben csak 20.2 volt az,ólveszüle~ tósek száma.Ez az adat azért érdekes,mort a cseh parlamentben nemrég azta a kijelentést tette egy képviselő,hogy a magyar kihalófélbon lévő nép. A tények ennek épen az ellenkeződet bizonyítják, a magyar fajfentartó képesség nagyobb, mint a cseheké* Kenéz Bela,a statisztika egyetemi tanára ezzel kapcsolatban rámutatott arra,hogy a csehek pusztulása a háborúban kisebb volt,mint a magyaroké, tehát nálu most kedvezőbbnek kellene lenni a születések arányszámának. A cseh ezredek-vesztesége halottakban aránylag kevesebb volt,mint a magyaroké, viszont a hadifoglyok száma nagyobb volt a cseh ezredekben,mint náluhk. „A harctéri halál sokkal több magyar házasságot bontott fel,a magyarság kedvezőtlenebb megélhetési viszonyok közé került a háború után,fajfentarto képessége mégis eresebb maradt, Igaz,hogy nálunk a halandóság valamivel nagyobb, mint Csehországban. Ez onnan van, hogy a születések száma is nagyobb,már pedig az újszülöttek halandósága 30-40-szer akkora, mint a felnőtteké. Ahol tehát nagyobb a születések szama,ott nagyobb az összes népességhez viszonyított halálozási arányszám is. A halandóság tekintetbevétele különben is kevósbbó fontos,hiszen a halandóságot az orvostudomány fejlődése,a műveltség terjedése könnyen csökkentheti,az alacsony születési szám ellen azonban nagyon nehéz felvenni a küzddlmot. HA Konéz Béla számítása alapián elkészítjük a természetes népszaporodás ,mérlegét,a szülotósok többioto 1000 lélekre számítva évi átlagban Magyarországon 9.1,Csehországban pedig csak 5.6. Itt már a. halálozások le vannak számítva. Magyarország természetes szaporodása tohát 63 %-kal kedvezőbb,mint Csehországé. ,
