Hetikiadás, 1930. január-december
1930-05-27 / 21 [1516]
Nem tudnak magyarázatot találni a j onaárak világszert e tapasztalható •aseser.a*. Régi .törvénye a gazdasági életnek,hogy a kereslet és kinálat viszonya alakítja ki az árakat. Ma azonban,ugy látszik,ez a törvény felborult és a gabonaárak alakulására olyan erők hatnaK, amely ékkel a világ egyelőre nincs tisztában. Egyik,kiváló német gazdaságpolitikus a mezőgazdasági krízis egyik okát abban látja,hogy,a tőke és a,munka felhasználásában a mezőgazdaság olyan,elmaradottságot ós olyan nehézkességet tanúsít,mint egyetlen más, termelési ág sem és hogy nincs még egy keresti ág,amely ben az ember gazdaságilag és lelkileg is annyira oda volna,-lácnolva munkahelyéhez,mint a mezőgazdaságban. A loghohozobbon a gazda változtatja foglalkozását. Az iparos kodvozőtlen körülményük között is megszünteti üzcmét,a gazda azonban improduktív üzeméből so vonja ki tőkéjét és munkarejót. Azonkívül a gazda a kereslet változatához is nehezebben alkalmazkodik,mint az iparos. Iz egész világon már századok óta az a folyamat megy vágbo,hogy mindig koncentráltabb étel okot fogyaszt az emberiség. Régonto dara, kasa, kenyér és burgonya volt az omberok £ő tápláló ka, ma hus,tojás ós zsir,do ennek a változásnak a hatása a mezőgazdasági termelésben külónöskópon alig,érezhető. A gabonatermelés évről óvro nagyobb,lesz.Valamikor Oroszprszág,Románia,Magyarország és az Amorikai Egyesült Államok voltak a világ legnagyobb gabonatermelő államai; kát-há-rom évtized óta azonban már Argontina ós Kanada lőttek a legtöbbet termo lő államokká. Emeli ott a régi gabonatermelő államok még minőig termo-,, lésük intonzivobbó tételére törekszenek. Búzában /és a buza a gerinoo a mezőgazdasági „tormolósnok/ túltermelés van. Másik nagy eltolódás az,hogy mindig Jobban olőtérbc nyomul a géperő,- különösen Amori/kábam-- az állati lárő holyott , ezzel csökKen., a, takarmányszükséglet, tehát takarmány félékbon is aránylagos túltermelés támad. De nemcsak az állati,hanem az embori erőt is mindjobban helyettositi a gópmunka,tohá,t a világ azokat az onergiamennyiségekot,amolyokot eddig szerves anyagok fogyasztásával szorzott meg / a mezőgazda ságdasagban dolgozók táplálkozása ós ezáltal erőhöz jutás.i révén/ most a szervet len, anyagokból szorzi be. A világnak tehát kevesebb szorvos anyagra van szükségo a mezőgazdaság f entitásához,igy kovásabb élolmiszorro, ollénben annál több szervetlen anyagra,igy villamosságra,benzinre és szénro. A német gazdaságpolitikus szerint ez a mezőgazdaság válságának a főoka s ozért,szerinto,a válságot teljesen megoldani nom lehet azokkal az eszközökkol,amelyokkol a különböző országokban most kisérleteznek. Utópitő gépet is használnak már. Rövid idővel ozolott újfajta betonopitógépet találtak fel, amely nagy gyorsasaggal működik és hatalmas munkateljositő képességével túlszárnyalja az embori munkaerőt. A gép igen pontosan,precízen rondszerősen és megbízhatóan dolggzik. A gép 9 motor szelos ós 250 motor hosszú beton utat tud mogópiteni 8 ora alatt. Utjá.ban ogyonletoson szórja el a be testtömegeket és a nyomában már kész botonut marad. Ezok a gépek nálunk még nincsenek használatban. Szoszositalkivitolünk^ 35 millió, pengőre mövekedet^. , , . Az elmúlt évben kicsi hijján 35 millió pengő értékben vittünk ki malátát ós különböző italokat a külföldre. Legnagyobb volt a kivitel borban, azután jönnok a szesz és a pálinkák,majd a malá,tasör ós moglehotős szerepet játszik a kivitelben az ásvanyvizoxport is. A borkivi tolunk leginkább odaírányul . ahov*. az ogyób agrárt örmény óink, do oljut dólon Olaszországba, ^szakon Longyelországbavsőt meg továbbra is. Szoszkivitelünk nagyobb távolságokra torjod ki es a magyar szósz oljut Uruguayba is. Legtöbb mennyiséget vesz fel a szeszből Svájc és Görögország.
