Hetikiadás, 1930. január-december
1930-04-29 / 17 [1516]
Irta; Ternesváry Imr e országgyűlési képviselő. A képviselőház a húsvéti szünet,után kezdi meg az 1930/31 évi állami költségvetés vitáját, amellyel a Ház pénzügyi bizottsága legutóbb foglalkozott. Ha a költségvetést abból,a szempontból vizsgáljuk, hogy menynyiben felel meg annak az országos határozatnak,amely arra utasította a kormányt,hogy a következő évek költségvetéseinek összeállitásánál a kiadások apasztásara,törekedjék,ugy megnyugvással állapithatjuk meg,hogy a költségvetés összeállítása,azoknak az irányelveknek megfelelően történt,amelyek a törvényhozást határozatának meghozatalánál vezették. A költségvetés kiadásainak jelentékeny apasztása a leg; messzebbmenő takarókosság érvényesülését mutatja. Ha a kiadások apasztásának igazi jelentőségét kellőképen akarjuk mérlegelni,nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a követelmény eket, amelyek, az állami feladatoknak a mai kor igényeinek,megfelelő kielégítése szempontjából fennállanak. Különösen nem, tevoszthotő szem elől az,hogy az államnak az állami lét puszta biztosításán kívül rendeszoti,gazdasági,kulturális ós szociális téren is eleget kell tenni o a volo szarabon támasztott követelményeknek. De rá kell mutatnom,arra is, hogy a kormány által megállapított takarékossági programm végrehajtásának hatása tormószotosen csak fokozatosan fog jelentkezni az állami költségvetésekben. A kormány takarékossági programmja abban áll,hogy a közigazgatás minden egyes ágánál alaposan megvizsgálj a,miként lehet az eljárás egyszerűsítésével,a folcbbozési forumok apas'ztasával és a munkának jobb beosztásával csökkenteni ugy a dologi,mint,a személyi kiadásokat. E programm végrehajtása során arra torokszik a ,kormány,hogy az,állami alkalmazottaknál öt év alatt mintegy 10 ,százalékos létszámapasztast érjen el a megüresedő állások lassúbb betöltésével és a magasabb állások szamának redukált létszámnak megfelelő korlátozásával. Ha a kiadások el irányzását vizsgáljuk,meg kell állapitanunk, hogy nemcsak,sikerült mogálli I.--ni ,a költségvetésnek eddig állandóan emelkedő tendenciáját,hanem sikerült lényegesen apasztani a kiadásokat. Ennek az eredménynek különösen az ad nagy "jel ont őseget, hogy a csökkentett költségvetés keretében több olyan kiadása többletről történt gondoskodás, amelyek korábbi törvények és megállapodások alapján automatikusan jelentkeztek,amelyeket tehát lehetetlen volt mellőzni. Ilyenek különösen a nyugellátások,a lakbérosztályba sorolások helyesbítése ós a bókeszerződósi terhek többletei,o,molyékről feltétlenül gondoskodni kellett. De figyelembe kell venni azt is,hogy a költségvetésnek igen jelentékeny része olyan kiadásokra esi k ? amely eket a kormány akár a törvényesen biztosított jogokra, akár a szociális szempontokra való tekintettel nem apa.sztha.tott. Az állami üzemeknél viszont a forgalom ós a termelés érdeke szab határt a kiadások apasztásának. ,Ha mindezt figyejlombo vesszük,meg kell állapítani,.'hogy az-állami költségvetés kiadásainak apa ; sztása igen jelentős mérvű? s hogy a kormány nagy lépést tett előre takarókos sági programmjának végrehajtása terén. De csökkenést mutat" a beruházásokra előirányzott összeg is,mert a kiadások apasztásara irányuló törekvés következtében nagyrészt csak a már megkezdett ós folyamatban, levő építkezés ok, valamint akciók folytatására szükséges összegekot irányozták elő. Emellett azonban a^kormány súlyt helyez arra, hogy minél,nagyobb mérvbon irányoztássanak elő olyan beruházások, amely ek a gazdasági éloL megerősödését és fejlesztését szolgálják. Ha azokra a nagy gazdasági és szociális érdekekre gondolunk ,amelyek a beruházások folytatásához fűződnek,nem mondhatunk mást,mint azt,,hogy a kormánynak miolőbb folytatnia kell azt a nagyarányú beruházási tevékenységet, amelyet a népszövetségi kölcsön maradványából és a bevételi többletből éveken át folytatott. Ezért csak megnyugvással veheti tudomásul,a közvélemény a pénzügyminiszternek azt a bej elöntését,hogy a költségvetésben előirányzott beruházások,nom merítik ki a kormány oziranyu programmiát,hanem arra,törekszik a kormájiyj,hogy beruházásokra minél na.gyobb,öszegeket fordítson és ezáltal i r- """V1 f aj 1 "riért ág lon^lntet adton a a-azdasá.gi életnek. /Folyt.köv./