Hetikiadás, 1930. január-december
1930-04-29 / 17 [1516]
/A költségvetésről,folyt*/ Remélhetőleg ebben a költségvetési évben is módot nyújtanak erre a hasznos beruházások keretében adott kölcsönökből és előlegekből'befolyó tőketörlesztési és kamatösszegek,de erre a célra szolgál majd a kilátásba vett állami kölcsön is. A költségvetés bevételi oldala is csökkenő irányzatú.A bevételek csökkenésének legnagyobb része a a vámjövedékekre esik. A vámjövedók eredményének apadása a gazdasági helyzet általános ki alakulásán, a kereskedelmi szerződések .vámcsökkenő hatásán^valamint a külföldi hitelek igénybevételének csökkenésén kivül jelentékeny mértékben a belföldi ipari jtermelés fejlődésére is visszavezethető,ami mindenesetre örvendetes jelenség. Jóllehet az állami bevételek apadtak,az előirányzat teljes mértekben fedezi az állami szükségleteket, tohát az államháztartás ogyönsúlya, biztositva van. Az állami bovótolek csökkenése mutatja azt is ,hogy a kormány számolt az Európaszorto mutatkozó nohéz gazdasági viszonyokkal s törekszik arra ? hogy a köztorhok apasztásával omolje a lakosság teherbirókóposségót és megerősítse a gazdasági eletot. Röviden összefoglalva ozok azok az irány elvek, amelyekot a kormány a költségvetés elkészítésénél szom olőtt tartott. Japán és a sportok. A világ figyelme 25 évvel ezelőtt terelődött először az apré termetű keletézsiai japánokra,amikor csödák-csodáj ára legyőzték a náluk háromszor több népességű félelmetes oroszokat.Á "sárga voszodelem"-nek nevezett rettegés akkor kapott lábra és azóta is mindig a japánokra gondolnak,ha arról beszélnek,hogy szükségszer (ion olsöprik a mai európai kultúrát valamelyik eszes és izmus keleti !jaí*Á • Ízt szokták mondani .hogy a sport fejlettsége a nemzetek műveltségének as életrevalóságának legbiztosabb mértéke .Ha iga z ez a tétol,akkor Japán sportolói valóban a nagy jovo hírnökei,mert az 1928-iki olimpiai játékokon az ő szereplésük és világbajnokságaik voltak a legnagyobb meglepő tések .A "sárga vcszodelom" betört a sport rajongói közé is. Az alacsony japán atléták,úszók és birkózó olyan szelíden, szinte szégyenkezve álltak be a nagy nyugati népek fiainak vértelen küzdelmeibe,egyre hango ztatták,hogy csak tanulni jöttele és a végén learatták á* legszebb babérokat. L'z volt a sikerük titka: a szerénység és a törhet len szorgalom. Mindent megnéztek,felírtak , lefényképeztek és utaztak haza hosszú hot okig,hogy otthon a felkelő nap országa tan kirpóbálják és - ha alkalom adódik rá - legyőzzék mestereiket. Most tenniszozöik jártak nálunk. Megható volt itt is szerénységük és példát adó szívósságuk. Évekig kuporgatták a garast, a szájukból vonták a meg a bőségesebb falatot,hogy eljöhessenek és dicsőséget szerezzenek fajuknak. 1928-ban az amszterdami olimpiai versenyen a szakértők egybehangzóan azt vall .ttok,hogy 1932-ben a los angelesi olimpián a japánok előre törése lesz a legfőbb y n,-niény,mert addigra már annyit tanulnak, hogy legyűrik a legjobb "fehéreket" is. Rátermettségükön kivül müveitsegük , vasszorgjjln.uk és nemzeti öntudatuk segiti őket céljuk elérésében. így erősödik a "sárga veszedelen"... Foglaló. A baj or , lengyel, cseh és magyar ökölvívók legjobbjai Budapesten rendeztek hatalmas verseny t,me ly re felütötte fejét egész Európa sportiársadalma. Nem az volt a meglepe tés,hogy a magyarok gy őz te k,hiszen ezt már megszokta a külföld,hanem az a mód,az a szollem ,amellyel tönkreverték egyik ellenfelüket. A legöregebb sportrajongók is megdörzsölték a szemüket, mikor nézték a magyar és a csoh csapat küzdelmét. A japán tennjszezők,-akik pedig bejárták már világot - az első percekben csak figyeltek, azután felcsillant a szemük, kitüzesedett az arcuk, egymásra tekintgettek, majd megfeledkezve csendes természetükről - tapgsal és hangos szóval biztatták a magyar fiukat. Nyolc magyar és nyolc csoh viaskodó11,de csak magyar győzött. Az ilyen sorsenyok közismert hangulata olyan izzóvá változott pillanatok alatt, amilyenre még nem volt példa soha. Legjellemzőbb japán vendégeink esete,akik valószínűen nem tudtak a küzdők ellentétes lelki világárél,mégis azonnal megérezték , hogy ebben a viaskodásba n nemcsak a sportbéli dicsőség füti az ellenfeleket,hanem mélyebb oka is van a modern vértelen harcnak.
