Hetikiadás, 1930. január-december

1930-04-01 / 13 [1516]

/A osonok politikája a bols-ov izmus melegagyává totto a ífath'énf öldot jf olyt./ Európának nom kell orosz : csoh korridor ós nom koll N agyukra ina, mert a bol­sevista előnyomulás - nom állana, meg a Tiszádnál,hanem nyugat es f Q i^ az ezen irányban elhelyezkedő szláv tömegekre támaszkodva nyomulna előre. Ha a csehek mcgta.rt ják ^szinszkót ,mcg koll követolni tőlük,nogy vonják meg az ukrajnizmustol es kommunizmustol azt a botrányos hivatalos támoga­tást^melyet ezen irányzatok mai napig is élveznek. Mert ha másképen csele­kodnoriok,akkor Európának parancsoló kötelessége,hogy felemelje szavát ugy a,zon nemzetek érdekében,amelyeknek sorsa felől ünnepélyesen kezeske­dett,még inkább Saját iól fölfogott érdekében. F. de G-crando rondkivül érdekes munkája, nagy hiányokat pótolt a békeszerződésekéi tal toromtett állapotokat birálo irodalom­ban ós őp'oíi ezért bizonyára n:gy visszhangot fog kelteni Európa azon poli­tikai körökben, melyek szivükön viselik Európa, bókéjót és jobb jövőjót. ; Tengeri leszerelés. „ Hosszú huzavtna után a franciák végre elárulták,h*gy tulajdonképen mit is akarnak elérni Londonban. Hogy Briandnak,ennek a zseniális francia diplomatának,az ügyeskedése:sem öt tudta a francia kíván­ságot elfogadhatóvá cenni,valószinü itövetkezmónye az,hogy á leszerelési konferencia eredménytelenül végződik. Eredménytelenül annyiban,hogy a nagyhatalmak nem egyeznek meg a flottaleszerelós tekintetébe . Ez az eredmóii;' telenség az ónban / nem jelenti azt,hogy a lomdoni konferencia hiábavaló volt es nyom nélkül maradna a világtörténelemben. Ellenkező­leg,most látható csak,hogy mennyire nagy jelentőségű a konferencia. Kitu­dódott ugyanis a franciák célkitűzése, ki tudódott jhogy nem akartak keve­sebbet elérni Londonban^biztositsák Franciaország katonai vezórszerepét Európában. Olyan egyezséget kötni ? mely a leszenslt Franciaország katonai fölényét^garantáiia az összes európai hatalmak fölött. A tervet Amerika segítségével akarták kérészültv inni. A francia delegátusok eleinte tapogatózó kérdéseket intéztek az amerikai delegátusokhoz,majd nyíltan be­váló tták,hogy Franciaország / hajlandó követeléseiből engedni ahban az esetben,ha Amerika katonai és politikai egyezséget, köt Franciaországgal. Az Egyesült Államok delegátusa azonban a leghatározottabban visszautasí­tó választ adott. Stimson miniszter ^zerint egy ilyen paktum ^ünerikát egy európai'konfliktus osetón feltétlenül háborúba keverné, aminek pedig Amerika semmiféle hasznát nom látná. t Minthogy Amerikának ez a határozott visszautasítása rondkivül kínosan hat Franciaországban,ahol már biztosra vették a katonai "vezór^ szorop biztosítására vonatkozó terv sikerét, ^milyen kínosan hat azonban Franciaországból az amerikai álláspont, olyan örömöt kelt Európa többi , államaiban ,ahol csak most jöttek ra,hogy mit is akart tulajdonkópen Franciaország. • m mm A zölrihitel föltételei. A zöldhitelek iránt ujabban nagyobb az érdeklődés. Az üzletet mostanában ugy kötik,hogy az eladó 100 métermázsa után 1000 pengő előleget kap. A kamattétel rendesen 3 % a Nemzeti Bank hivatalos kamattétele felett. Az adós ezenfelül 1 % prémiumot térit'a vevőnek. A szállítás időpontja augusztus 31-ben van megállapítva. A végleges el­számolás árfolyama egyenlő a szállítás, napján előfordult hivatalos középárfolyammal. , ­. ; (OG

Next

/
Oldalképek
Tartalom