Hetikiadás, 1930. január-december
1930-03-25 / 12 [1516]
Exportképes paradicsom termesztése* A p:.ra,di csomnál, ha jobb a tormés,gyakran állnak bo értékesítési nehézségek. Egy szakér tékozlót megállapította .áhogy a magyar paradicsomnak igen nagy hibája,hogy nom szállitoképos,bár ebééként kiváló tulajdonságai vannak, mint például a magas cukortart alom,a vékony héj j és a zamatosság. Igy kivitol csak Bócsbo volt lehetséges ... magyar paradicsomból,bár egyébkent Németország is szivesen vásárolna tőlünk .piajo árut kapna.Ezért erdo• mes volna más fajták termesztését bevezetni,például az olasz paradicsomokat, amelyek bőtermésuek és korai érésüek is.Az akadály csak az,hogy ezek termelése Magyarországon még nincs eléggé kipróbálva. A vezető magkereskcdolmi cégek elvállalták,hogy kisérleti célokra az érdekelt köz sédekben / díjtalanul fognak m.agvakat kiosztaniya kis ériótok ellenőrzésére a fölamivolésügyi minisztérium vezetése mellett bizottság alakult.Az eredmények megállapítása •után az alkalmas paradi csomf aj tát meghonosítják Magyarországon. A mezőgazdasági és ipari munkabérek. Magyarország népességének főbb mint a fele őstermelő s ezek közül 2 millión felül van árkeresők Bzáraa. A férfimunkásoknak legmagasabb a - napi bére Békés és Csongrád vármegyében 6.5 pengő. A legalacsonyabb Veszprém vármegyében 2.5 pongőErdokes ezekkel a, számokkal összohaso nlitani az ipari munkabérek adatait. 1928-ban egy munkás átlagos évi .keresménye 1529 pengő volt,egy munkában töltött napra átlafe 5.33 pengő nagi kereset esett. ,3 ,jnos,a jelek arra mutatnak,hogy a közel jövőben a ^mezőgazdasági munkabérekben lényeges javulás nem várható. Tudniillik attól.lehet tartani, hogy a mezőgazdasági cikkek olcsóbbodása az iparcikkekre is áttörjod ós akkor az iparban is megpróbálják L munkabéreket leszállítani.Kedvezőbben, fog alakulni a helyzet,ha a mezőg .zdasági árzuhanás csali átmeneti jelenségnek bizonyul. 25jni11ió,L fífíng^jnfígtajaritáa .a költsggvetessent Wekerle Sándor pénzügyminiszter legutóbb benyújtotta a parlamentben az 1930-31 évi költségvetési előirányzatot. A tervezet szerint az állami közigazgatás költségei 895.7 millió pengőt fognak kitenni,ami 25 millió pengővel kevesebb,mint az előző költségvetési esztendőben. A különbség a kiadásoknak nem egészen három százaléka. Abból,hogy a pénzügyminiszter_ csökkentette a kiadásokat* az tűnik ki, hogy a kormány igen komolyan veszi a takarékosság J el szavát, mert az évről-évre emelked" költségvetési keretek után most először történik meg, hogy csökkenést aturik.bár az csak náhány százalékos. A múltban a tényleges kiadások legtöbbször túlhaladták az előirányzatot,mivel az adóbehajtásokból mindig tobb folyt be,mint amennyi ereliminálva volt. Az utóbbi esztendőben a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán,továbbá az időközben keresztül vitt adói eszállitás ok nyomában a íincstári bevételek jelentékenyen,csökkentek. Ezzel a körülménnyel az_egész országnak számolni kell ás a kormányra is az a,feladat hárul,,hogy szigorúan betartsa a költségvetési,kereteket,mert a túllépés az államháztartás egyensúlyának a. felboritását jelentené.A,keret betartásokra meg is van minden rományi a költségvetésben előre látott 3 milliónyi fölösleg módosulhat ugyan,még pedig inkább lefele,mint felfelé,de arra a feltevésre nincsen ok,hogy az államháztartás egyensúlya meginogjon. Így tehát államháztartási szempontból ezeket a nehéz időket minden baj nélkül fogjuk átélni. Méhtenyésztés. Gáli Imre- a gödöllői m.kir.állami Méhészeti Gazdaság igazgatója.,szerkesztésóben Méhtenyésztés címmel uj haviszaklap jelenik meg, melyet az ország méhészei nagy örömmel fogadnak,mert Gáli Imre A móhgazdasag üzemtana cimü könyvével uj utakat nyitott a méhészet birodalmában és'azt várják,hogy ez az uj vállalkozás pezsgő életet teremt az érdekeltek körében. A lap Gödöllőn jelenik meg. ^ ^
