Hetikiadás, 1929. január-december
1929-03-12 / 10 [1515]
Test és lélek. Ha nem is kivétel nélkül igaz, de a közmondás "bölcsességét birja az isaert notto: &p testben ép lélek. Kétségtelen, hogy a testi állapotnak a szellemre és jellemre sokszor döntő befolyása van, s valakinek világnézetét, kedélyét fizikai dispoziciéj'o alakit ja ki. Régi megfigyelés például, hogy a süket emberek általában mogorvák, t ár s,.ságke rülők, nig a vakok szeretik a társaságot. Voltaiar» azt állit ja, hogy az emésztésnek a jellemre fontos befolyása van. Akinél az mindennap könnyen megy, ( az nyájas, résztvevő, olözékony, bátor. ÍJllenkező esetben az illető kedvetlen, feord, zárkózott, sőt kegyetlen. IX. Károly francia király, ...ki a Szt. Bcrtalan-éjt rendezte igen makacs bélrenyheségben szenvedett és Gromwell, a hires hadvezér 8 napi székrekedés után fejeztette le Károly angtl királyt. Van ezekben a megállapiti.sokban túlzás, de í?an sok igazság is. Hiszen bizonyos az, hogy az egyes szerveknek nagy befolyásuk van az egyéniségre. Igy a nemi mirigyek befolyása közismert. Egészen más a férfi kedélye, lelkülete, mint a nőé, más a gyermeké, mint az ifjúé, vagy a férfié, vagy az aggastyáné. A pajzsmirigy befoly-.sa szintén ismeretes. Hiány, v , vagy bizonyos működése a szellemi bénulás alig észrevehető fokától egész a kretinsőgig a hib...s e lmenüküdés ogó sz skáláját okozhatja. Tudjuk, hogy az elhízást sok esetben a pajzsmirigy hiányos működése okozza, ozert is hogy a kövér emberek rendszerint lusták és lassú gondolkozásuak. t Ugyanígy áll a tétel, hogy például az agyfüggelék, vagy a mellékvese hiányos működése befolyásolja a szellemet és a jellemet, valamint hogy az összes belső mirigyek kölcsönhatásában állanak egym-sBal• Két amerikai orvos, wir Mitchell, majd G-ould foglalkoztak s zakmunkákb an aaz c l a kérdéssel, hogy a szem apró fénytörési hibáinak minő befolyás... lehet az illető egész jellemének és életének kialakulására. A "megerőltetett" szem szédülést, fejfájást, emésztési, alvási zavarokat okozhat. A szem természettől távollátásra van alkotva, a köz ellátásra berendezett munka kifárasztja, és oz a fáradt sár; lehet az idegesség alap oka. Gould a mag a könyvében saját pácienscin kivül egész sereg kiváló férfiú életrajzát közli és sorra igyekszik kimutatni, milyen döntő fontosságú volt ez illetők jellemére nézve egy csekélynek vélt szemhiba. foglalkozik Jaurinnel, Sponcerrel,Wagnerrel , Csa jkovszkiv .1, Nietzschével, Balzac kai , Tainnel , stb . A sz..zad pesszimizmusának démona úgymond - nem az agyban* nem is az cmésztecsatornáb an, hanem agy piciny sugári zomb...n lakik, ..mely a szemlencsét kormányozza. V^agnert például teljesen kimerítette ha sokat kellett irnia, kiv-.lt pedig ha kottát másolt. "Az idegeim, az idegeim panaszkodott ilyenkor, holott a szeme volt csak kimerülve. "Gyakran mondják rólam,.hogy ingerlékeny vagyok, pedig csak beteg vagyok - irja. S valóban egy jó szemüveg talán szelídebb kedély üvé .tette volna, ha tudtak volna azidőbgn számára alkalmasat készíteni. Széknek a példáknak anal°giájára, saját magunkon is könnyen fedezhetünk fel tulajdonságokat, jellemvonásokat, szokásokat, melyek - mind fizikai rendellenességek .következményei, melyektől környezetünk szenved, vagy mi magunk is szenvedünk, melyek tulajdonképpen mind mind betegségek csak nem-ismertük fel idejében őket, tehát nem tudjuk a. therápiájukat som. És e tekintetben mégis csak a sz oiás-mondá s fog az okok kutatásának helyes útjára vezetni: a lélek és a^szcllcm elváltozásainál keressük .:z okot a fizikaiokban, mert:- Ep testben ép lélek."- _ „ M ()
