Hetikiadás, 1929. január-december
1929-11-19 / 46 [1515]
Az Alföld gazdasági fellendítése. Magyarország legnagyobb gazdaságpolitikai problémája, A Nagyalföld különböző vonatkozású kérdései már régóta magukra vonták a gazdaségpolitikkisok figyelmét. Magyarország boldogulásának egyik sarkköve a nagy magyar róna és megerősödésünk rendkivül fontos és elsőrendű feltétele az Alföld problémáinak megoldása. Kaán Károly v.államtitkár legutóbb kiadott könyvében összefoglalja azokat a gyakorlati feladatokat, amelyek sikeres megoldásával hazánknak ebből a gazdaságilag elhanyagolt részéből az ország virágos kertjét varázsolhatjuk elő. Már Széchenyi István meglátta ezeknek a problémáknak egy részét,de azóta a haladás csekély vagy pedig rossz irányban történt. Az egyik legsúlyosabb tétele az Alföldkérdésnek a tanyavilág,^menynek kialakulása teljesen rendszertelen. Az Alföld kedvezőtlem termelési viszonyain is segiteni kellene és nagy területeken azonos termelési feltételeket teremteni. Erre is sok módot ajánl a könyv. Különösen hangsúlyozza,hogy a lecsapolás mellett gondolni kell az öntözőberendezésekre, amelyeknek igen.,nagy az előnye. Az éghajlat szárazsága ellen erdőket kell telepiteni,fasorokat,bokrokat ültetni.amelyek a homokot és nedvességet egyaránt megkötik. Kívánatosnak tartja a könyv azt is,hogy a kormány az Alföld több vidékének silányabb részein nagyobb földterületet vásároljon s azokon tervszerű erdőépitéssel és fásitással példakép serkentően járjon elő. A falvak kialakulását főkép a vasutvonalak képesek megteremteni,az autóforgalom lebonyolítására pedig jó utakra van szükség. A kisvasutak túlzott alkalmazását a könyv nem tartja célszerűnek. Szükség van arra,hogy a földmunkások nagy tömegének részleges munkanélküliségét megszüntessék,a kisbérlők ezreinek súlyos gazdasági helyzetén javítsanak,az egy-két hold földdel helyhez kötött,de megélni nem tudó.rendszerint adóssággal terhelt kisemberek életnívóját sürgősen emeljék. A szerző részletesen kifejti, az egészségesebb birtokmegoszlásra vonatkozó terveit A nagyszabású munka végső következtetése az,hogy az ország,ha erőhöz kivan jutni,nem térhet ki egy átfogó terv alapján végrehajtott erőkifejtés elől az Alföld elhanyagolt kincseinek kiaknázására. Ha a külföldhöz valami célra kölcsönért fordulunk,ugy elsősorban az indokolt,hogy az Alföld sajnálatos viszonyainak megjavítására vegyünk fel sürgősen nagyobbarányu beruházási kölcsönt. A terménytőzsdén megindult a "tranzité-tengerig forgalma. A budapesti határidős terménytőzsdén a napokban nyitották meg a forgalmat "tranzitó tengeriben". Ettől az uj üzletágtól azt remélik,hogy a szomszédos államok,de különösen Jugoszlávia,Bulgária és Románia a budapesti terménypiacon keresztül fogják eljuttatmi tengeri készleteiket a rendeltetési helyre. Ha ez bekövetkezik,ugy a budapesti terménytőzsde tengeri forgalma nagy mértékben megnövekszik."Tranzitó-tengeri" gyaná&t szállitható bármely goromba s 7. emü, sárga tengeri. Az eladó akár magyar,akár külföldi tengerit szállíthat. A forgalom könnyítését jelenti az a körülmény, hogy a külföldről szállitott árut nem kell elvámolni,sem pedig az eladó a vámot a vevőnek megtériteni nem tartozik. Az első napon 1000 métermázsát adtak el,ami egy kötésegységnek felel meg. A gyümölcsszesz forgalom szabályozása. A pénzügyminiszter a gyümölcsszesz forgalmi rendelet elleni panasszal kapcsolatban kijelentette,hogy a rendeletet a termelők érdekében kellett kiadni.Eddig üzérek a pálinkát olcsón összevásárolták és a pálinka minőségét sem fizették meg.Egységes minőséget kell teremteni,hogy a pálinkának piacot szerezzünk.A pálinka összegyűjtését egy szövetkezetre bizták,amely azt finomítja és jobbáron értékesiti. A rendelet szerint 25 literen aluli mennyiséget nem kell beszolgáltatni és saját haazhálatra 5 hektolitert mindenki megtarthat.A beszállított pálinkáért a termelő mérsékelt kamatot fizet.A miniszter bejelentettd,hogy rendelet végrehajtása körül vannak hibák,azokat szivesén megtárgyalja, /ha a
