Hetikiadás, 1929. január-december
1929-11-19 / 46 [1515]
46.sz.1929.november 19* 2idIdái« A kisiakásépités problémáját A dolgozó tömegeknek egységes lakást nyújtani í ez ma EurŐjpa. legsülvosabb épltkozési probléma ja i Minden nemzet f ennmara dásának és fejlő^ désénelt ols# föltétele a dolgozó tömegek egészsége* Mint a Magyar Mérnök és Épitész Egylet képviselője vettem részt a Frankfurtban lezajlott uj épitészoti kongresszuson^amely az egyes országok referenseinek beszámolói alapján tárgyilagosan megállapította, hogy a háború óta egyes helyi kísérletektől eltekintve az európai kislakásviszonyok átlagban alig javultak szémbavehetően, Mindenütt óriási a lakás-* hiány és a lakbérek mindenütt meghaladják a jövedelem ZOfo-át,amely az egészséges arány volna. Szigorúan el,kell választani a városi és a vidéki népesség lakószükségleteit.mert teljesen más a lakosság életmódja és lelki beállítottsága a nagyvárosban és máa a vidéken,a faluban. A városokban, ;hol drága a telek,feltótlen a magasba kell épitkezni.mert osak igy érhetjük el,hogy a házak ne épüljenek tul szorosan egymás mellé,hanem közöttük tágas ligetek maradjanak és a levegőzés biztositott J.egyem Tiz emelet az a magasság,mikor még nem válik terhessé a liften való közlekedés. Az ideális nagyvárosi házak hosszú, jól keresztszellőzéssel biró blolocok, zárt udvarok nélkül. A vidéken természetesen a külön kerttel biró családi ház lesz továbbra is az ópitkezési mód. Azonban vannak Olyan alapvető követelmények,amelyek mindkét építési módra egyaránt érvényesek. A társadalmi feltételek megváltozása^ a törpe lakás programijának teljesen uj felállítását követeli. A régi lakások redukciójával megoldást találni nem lehet és az ilyen próbálgatások céltalanok* j A legkisebb lakásjkérdése tulajdonképen annak a legkisebb mennyiségű levegőnek,fénynek és térnék a meghatározása,amely minden embernek feltétlenül kell. A biológusok az egészséges lakás részére minél több fényt és levegőt követelnek,mellyel szemben a tér osökkenhető. Tehát az uj követelmények: növeljük az ablakokat,takarékoskodjunk a lakóterülettel. Az uj cél: minden felnőtt embernek külön szobát biztositani, legyen az bármilyen kic3i. Minden dolgozó ember meg kell,hogy kapja az öt megillető egészséges lakást. A lakásépités uj feladatul követelik,hogy a régi és már nem korszerű épitési szabályrendeleteket módositsák és ezek többé ne merev gátló,hanem uj kísérleteknek,uj anyagoknak,uj szerkezeteknek teret engedő előiráasrk legyenek. A kislPkasápités olcsóbbátétele aéljábpl az épitő iparnak rá kell térnie a racionalizálásra és tipizálásra. MAGYARorszagon elsősorban a vidéki lakosság, a földmunkások katasztrofális lakásviszonyain kell segiteni. A Társadalombiztosító Intézet kislakásópitési programmja,ha sikerül keresztülvinni,meg fogja talán oldani ezt a súlyos kérdést,melyet az eudigi állami akoiók még nem tudtak sokkal előbbre vinni. . „. t , . ,. v u m ífj.Masirevich György. A vámmalmok 18 fo-os vámot szednek. Az Országos Molnárszövetség nemrégiben összehivta a vidéki malomtulajdonosokat , hogy a gabona árzuhanása által előállott helyzetet megbeszéljék.A felszólalók témutattak arra,hogy a gabonaárak zuhanása nemcsak a gazdáknak ártott,hanem a vámmolnárságnak is,amely gabonában kapja a dijazást. Megállapították,hogy a kalkulációk szerint 18^>-os vám felelne meg a helyzetnek,mégis a mezőgazdaság rossz helyzeté miatt,mindenütt csak. 12^-os vámot szeunek.Ezzel szemben kérték a kormány intézkedéseit a malomipar leromlásának megakadályozására.Gyűlés után 50 tagu küldöttség kereste fel Kéllay Miklós kereskedelemügyi államtitkárt,aki megigérte a megjelenteknek,hogy igyekezni fog a jog03 és móltányos könnyítéseket keresztülvinni.
