Hetikiadás, 1929. január-december

1929-10-22 / 42 [1515]

Minden évszaknak meg vannak a kártevői,igy ősszel főleg & mezőn, a gyümölcsös és veteményben és a szöHőben mutatkoznak a gazdaság ok ellenségei. A védekezésről mindenütt másképen kell gondoskodni. A szántóföldeken fontos,hogy a kizöldült tarlószántást szántsuk mielőbb mélyen alá,hogy ezáltal az úgynevezett árvagabona meg gyom a föld mélyében elpusztuljon. Az árvagabona ugyanis magához csalogatja a gabona legyeket,amelyek ott petéket raknak,a petékből kikelt nyüvek pedig a gabonasarjakból élősködnek. Ezért fontos a tarlótörés és az ezt követő keverőszántás. Ha a kizöldült tarlószántást mélyen leszántjuk*ezáltal a hirhedt gabonafutrinka ellen védekezünk* Szántáskor össze kell szedni az eke által felvetett pajort.Az ezzel járó fáradtságot és esetleges költséget bőven megjutalmazza a nagyobb terméshozam. El kell pusztitani a szántáskor felbukkanó mezei pockot is,falusi nyelven mezei egeret. Ha a mezei egér nagyobb tömegben mutatkozik,agy az egérlyukakat be kell taposni,vagy pedig be kell boronálni. Ahol egér lakik a lyukban,újból kikaparja azt; az ilyen lyukakba azután 5 grammnyi szénkéneget kell önteni és utána jól letaposni. A szénkének megöli a pocoktanya lakóját. *" A helyes vetésforgó szintén nagyon fontos dolog a kártevők elleni védekezésben. Kalászost soha sem kell kalászos után vetni. Sőt a gabonafutrinka elleni védekezés azt is megkivánja,hogy az uj gabonavetés a régi gabonatábla szomszédságába kerüljön. Továbbá vigyázni kell,hogy tiszta votomagvat használjunk,ne legyen abban golyóüszök,vagy ha van,azt a vetőmagból konkoly^zóval válasszuk ki. A vetési bagolypille rendesen gyomos földekon jelentkezik, n gyomról azután a hernyó átmegy a termesztett növényekre.Ha ősszel nagyobb foltokban jelentkezik, a fertőzött vetést dohány lúgos oldattal kell permetezni.- A kukoricamoly ellen az a védekezés,hogy a tengeri kórót a tengeritörés után egész a föld szinén vágjuk le.hogy a földben csak a kukoricamoly hernyójától mentes gyökérrész maradjon vissza, A levágott szárat legkésőbb május végéig fel kell használni,hogy a bennelévő hernyók ne maradjanak meg. Az őszi mély szántásnak nemcsak a téli nedvesség elraktározása,hanem a kártevők irtása szempontjából is nagy fontossága van. A mély szántással a kártevők a mélyebb rétegekbe kerülnék, ahonnan a, tavasszal nem birnak a felszinre jutni. A gyümölcsöskertben ősszel szinténjel kell venni a védekezést a kártevők ellen. Október közepén kezdenek rajzani a téli araszolok pilléi, 8 nőstények azonban szárnyatlanok. Ezért a fák törzsére ember magasságban úgynevezett hernyóenyve^ kenni. A gyalogos nőstényt megfogja a ragadós enyvréteg. . /kell Ha a lombok lehulltak,a fák alját gondosan fel kell gereblyézni,hogy a lehullott lombot és gyümölcsöt azután elégethessük.Majd a fák alját körülbelül olyan kerületben,ameddig a fa koronája ér,kell leforgatni jó ásónyomnyira: ezáltal a földben telelő kártevők a mélybe jutnak.A beteg szuktól és faragó hernyóktól tönkretett fákat ki kell vágni. A fagyöngyös ágakat már ősszel el kell távolitani. A törvény előirja a hernyófészekszedést és a pilletojás gyűjtést.Ezt február végéig kell elvégezni. A veteményes kertben a talaj őszi megmunkálása előtt minden visszamaradt növényi részt, torzsat,-.indát lombo t, száraz ágat össze kell gyűjteni és elégetni. Utána a talajt mélyen leforgatni .A szöllőben száraz ősszel szénkénegezést kell végezni.Ez . a gyökerében is nemes és nem homokra telepitett szöllőkre vonatkozik.Szénkénegezés után legalább két hétig nem szabad a talajt bolygatni,hogy abból a szénkéneggázok idő előtt el ne szálljanak és igy a filoxerát, amennyire csak lehet, gyéritsék.Okos dolog a lehullott szö Hőlombot összegereblyézni és elégetni,mert igy a peronoszpóra telelő alakja és a szöllőorbánc fiilen vR dfilce 7,iinlr .