Hetikiadás, 1929. január-december

1929-10-15 / 41 [1515]

A Nemzetközi Bank feladatai. A Semzetközi Bank szervezésével megbízott bizottság tudvalevőleg Reynolds,a First National Bank of Newyork elnökének vezetésével most folytatja tanácskozásait Baden-Badenben. Ezeket a tanácskozásokat az érdekelt jegybankok igazgatóival való megbeszélések előzték meg,amelyek a bizottság munkájának éltalános irányát megszabni voltak hivatottak. A bizottság kizárólag a bank szabályzatának kidolgozásával foglalkozik,a tulajdonképeni azervezési munkára csak később,a bank tevékenységének megkezdése és az egyes kormányok részvételével megtartandó konferencia után kerül a sor. Az a széleskörű sajtóbeli és részben bizalmas megvitatása a bankkal összefdggő kérdéseknek,amely eddig a bank ügyében lefolyt,mégis bizonyos elvi szemportokat annyira tisztázott,hogy a bizottság kénytelen lesz az eredeti Young-t;ervezettől több pontban eltérni, mindenekelőtt kialakult az a felfogás,hogy a üomzetközi Bank nem lehet csupán jóvátételi bank. inkább az lesz a legfőbb feladata,hogy a jegybankok kooperációjának olyan szerve legyen,amely a központi bankoknak feladataik megoldásánál segitségére legyen. Különösen hasznos szolgálatokat tehet a nem kereskedelmi természetű befolyásokkal, - amilyenek a jóvátételi szövetségközi tartózások,stb. - szemben elkövetett eljárásnál. Ebben a tekintetben az uj bank mintegy a jegybankok biztositó intézete gyanánt működhetik. A szervező bizottságban túlsúlyra jutott az a felfogás,hogy a jóvátételi tevékenység szükségképen együtt jár a valutavédelemmel és semmi esetre sem szárnyalhatja tul a valutaproblémát. E mellett szól az is,hogy a jóvátételi szolgálat időben korlátolt,mig a valutabiztonság megóvása állandó jellegű feladat. A szakemberek egyrésze azon a véleményen van,hogy a bank jóvátételpoliti;:ai feladata voltaképen nem is tartozik a bank alapszabályaiba,hanem az intézet és az érdekelt kormányok között kötendő szerződés tárgya volna,aminek lehetőségét megadná az alapszabályoknak egy olyan értelmű intézkedése,amely felhatalmazná az igazgatóságot ily szerződések megkötésére. Ilyenformán egész sorozata létesülne a hasonló természetű szerződéseknek,még pedEig nemcsak a jóvátételi fizetésekre,hanem a szövetségközi tartozásokra ,kele ti jóvátételekre vonatkozólag is. A nem tisztázott kérdések között előreláthatólag a legtöbb vitára az uj bank szákhelyének kérdése ad majd alkalmat,aminek megoldásánál természetesen politikai szempontoknak is nagy szerepe lesz. Francia- és Olaszország automobilkivitele és behozatala. Franciaország automobil be- és kivitele 1929 év első felében valamivel nagyobb volt,mint a mult év első felében. Az idén Franciaország 2?.480 darab /tavaly 18.532 drb/ személy- és 4667 /2674/ tehergépkocsit exportált, a francia import pedig 4707 /4910/ személy- és 450 /140/ teherautót tett ki. A kivitelnél figyelembe veendő ,hogy a nagyobb francia automobil gyárak Európának majdnem minden országában képviseleteik mellett, részben önálló társaságok alak j ában, szerelő műhelyeket létesítettek, amelyek a nekik szállított alkatrészeket maguk állit ják össze kész gépkocsikká. Olaszország az év elsp' felében 14.030 /t.valy 13.066/ darab automobilt exportált 201.15 millió /181.55/ lira értékben,az olasz behozatal pedig 3829 /24ö6/ darab gépkocsit tett ki 53.17 millió /40.7l/ lira érték-