Hetikiadás, 1929. január-december
1929-10-01 / 39 [1515]
/vértanuk vér© folytatás./ léglói három világrész korlátlan parancsolói voltak,mégsem birtak az SgySttfü. szolid, Krisztushivőkkel. Kétezer esztendeje is jól fogott a római kard.nyögtek,véreztek és halomra haltak alatta a rajongók ezrei, csak a lélek mél^yén lobogott az erős hit, amely a legkínosabb ^rákban, a halál fájdalmas,gyötrő küszöbén is tudta,merte hinni,hogy lesz feltárna dr. S t A történelem nem hazudtolja meg magát,Várjuk türelemmel a nartirok véréből sarjadzó magyar mag kalásszá érését. Minden viszonylagos. Mennyire viszonylagos dolog a dicsőség,az elismerés!Akit ma nagyratartunk,azt holnap lebecsüljük,holnapután felfeszitjük és a következő nap esetleg egekig magasztaljuk. Az ember ítélőképessége nem éppen a következetesség rabja.3 persze, a hangulatok is váltakoznak,a rekkciók váltakoznak. A francia --akadémia nagyven " halhatatlanjai " közül ugy->n mennyi a haIhatatlan? Hol van a tavalyi hó ? A tavalyi sike'i ? A tavalyi önérzet ? Hol van? -a Gyakran esrüik abba a hibába,hogy^ magunk elismerő felfogását általános sitjukcPéldául:v :laki el van ragadtatva Goethétől.Hét persze csak korlátolt ember s vagy infatilis nagyzási mániában szenvedő ember lehet az,aki Goethe értékét nem tudja meglátni. Viszont sokan vannak,akik Goethe költészetében megnyilatkozó " emberi " távlatokat egyáltalában nem látják meg. -Tény,hogy még ez a csakugyan univerzális zseni is,olyan relációba került a világgal,amelyet enyhén szólva vajmi gyakran a meg nem értés relációjának keli nevezni. • A nagyság meghatározásában természetesen az a mérvadó,hogy mi mit tartunk nagynak.A tárgyilagosság szép elv,de a valóságban alig alkalmazzuk.A fennt említett pragmatikus szempont 9 jellemző és a jellegzetes. Ha valaki például ugy érzi,hogy a gondolat,főként a gondolat eredetisége és eredeti kifejezése a legcsodálatosabb szellemi megnyilatkozás,akkor nyilvánvalóan sokra fogja becsülni a filozófiai tartalmú és művészi vérmérsékletű irót„ Ezzel szemben ha valakinek az a felfogása,hogy nincs nagyobb dolog a világon,mint a pénzszerzés ,akkor bizony az illetőnek hiábs prelegálunk Goethe,Shakespaere,vagy Petőfi nagyságáról.Ennek az embernek az esetében csak a Rockefellerek és Morganok számítanak.Róluk álmodózik,őket irigyli és bennük látja az emberi lehetőségek Mont-Blac-ját. És mennyi az olyan ember,aki a maga apró csaprő bajain, kivül egyebet nem lát.Mások nagysága ? Mások érteke ? Mások megbecsülendő tevékenysége ? - Eszébe sem jutnak ezek a doigokTulságosan el van foglalva saját magával .Arra soha sem gondol, hogy a mások gondolata és tevékenysége nélkül ő sem tudna meglenni,Pusztán magát látja. Aki ennyire csak magát látja,az mast nem is láthat.Ennek a lelki sötétségnek az az ára,hogy az életet egyáltalán nem látja,viszont nem fájhat az illetőnek,mert nem tudja,hpgy mit nem lát. • S
