Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-22 / 20 [1515]
/Májusi napsugár folyt./ M mondák homályába vesző ősi Capitoliumnak, a római polgárok tanácskozó helyének művészi faragású oszlopa,mely alatt Róma fénykorában a világ sorsáról döntöttek,olyan ajándék,amilyennél az ősi kincseire féltékeny olasz kormány még soha egyetlen nemzetet sem tisztelt meg. Azzal,hogy ezt a féltett kincset felajánlotta nekünk, jelképesen kifejezte azt,hogy a magyarok ügyét a világ sorsát intéző klasszikus Róma tanácskozó helyével azonosit- ja. Ez az oszlop,melyet a szabadságharc legemlékezetesebb helye mellé állitottak,oda, ahol 1848-ban Petrfi Sándor elszavalta a Nemzeti Múzeum lépcsőjének párkányáról a Talpra magyar-t t jelképezi azt,hogy a magyar nemzet ügyét a világ sorsút intéző Forum Romanum gondjaiba vette. Az egymásra todulé események megkoronázása pedig az a fényes ünnepség,amelyen május utolsó verőfényes vasárnapján felavatjuk Magyarország ezeréves fennállásának emlékművét.amikor az 1896-os milleniumi ünnepek emlékére elrendelték az emlékmű felállítását,még sejtelme sem lehetett arról senkinek,hogy milyen tragikus nagy jelentősége lesz még ennek a gyönyc rü műalkotásnak $ melyet az ezeréves dicsőséges mult szimbólumának szántak. Most harminchárom év után,. _ . mikor elkészült, a világháború hőseinek monumentális emlékkövét fektetik elébe és az ezeréves ós az utána következő borzalmas évtizedek és megcsonkitottságunk fájdalmának emlókszobrává vált egyelőre. Mégis erősen bizunk abban,hogy nemsokára az ezeréves szenvedés emlákszobra ujru a suetárba szökő nemzeti reménység emlékművévé válik* . - *• - /intT'
