Hetikiadás, 1929. január-december

1929-05-22 / 20 [1515]

PoLgá ri , vagy szocialista Anglia

? Irta: Kovrig Béla. Különös figyelmet érdemel Llcyd George-nak most már az angol liberális pártnak, hivat al os programmja kettős °-zempontb ól: először, nert elsőizben fordul elő,,hogy va 1 amely , je le sül társadalompolitikai kérdés, mint aninő a munkahiány problémája, valamely világhatalom parlamenti választási küzdelmeinek legfontosabb vitapontjává válik. Másodszor, mert amennyiben leigazolást nyerne, hogy egy racionális társadalompolitikai jellegű gazdaságpolitikai kormányzati program még kedvezőtlen világgazdasági viszonyok közepette is alkalmas arra, hogy jelentékeny mértékben módositss a társadalom tekintélyes részének különben igen vígasztalánál alakuló szinvonalat, akkor ez kétségtelen cáfolatát jelentené annak a gyakorta hangoztat ott tételnek, hogy kormányzati elhatározásból konjunktúrák sohasem fakadnak, legalább is nem olyan kedvezően alakuló gazdasági hullámmozgás, mely nem kizárólag egy, vagy két iparágat; emelne ki a válság hullámvölgyéből, hanem á közgazdasági élex egyetemét a prosperitás irányába terelné. Az ismertetett terv merész nagyvonalúságát ól eltekintve, Lloyő George tervezete .minthagy egy nagyarányú és teljesen bizonytalan kimenetelű választási küzdelem keretében hangzott el, a más politikai nézet t vallók és a pártatlanság álarcában jelentkező szaktudósok per^ötüzszerü bírálatának középpont jába .került. Tárgyilagosan igyekeztem kihámozni a különböző pamflettek, cikkek és nyilatkozatok áradatából azokat a komoly kritikai megjegyzéseket, melyek nem egyszer a - különben nagyszabású - terveknek sebezhető pontjait világit ják meg. Senki sem vonhat ja kétségbe, hogy valamely nemzet forgalmi intézményeinek fejlesztése, erdőkult urájának feljavitána, a mezőgazdasága körében végrehajtott bcnifikáció hasznos, produktív kormányzati tevékenyság. A probléma súlypontja azonban azon van,hogy vaj jen mi előnyösebb, a nagyarányú beruházási programm végrehajtása céljából igénybe venni a magángazdaságok rendelkezésére álló pénztőke egy részét, hogy azzal a kolektiivitás számára hasznos intézményeket teremtsünk, fejlesszünk, vagy meghagyni ezt a pénztőkét a vállalkozásban, hogy annak keretében fejlessze a.z utóbbi rentabilitás át. Amikor tehát közpénzekből, vagy belföldi kölcsön hozadékából végrehajtott beruházásokról van szó, mindig figyelnünk kell arra,hogy közgazdasági szempontból mi előnyösebb, á beruházási • célra felvett hitelkeret terhére végrehajtani a kitervezett beruházási programmot, vagy a közterheket lemérsékelni a beruházási hitelkeretnek megfelelő ö sszeggel, illetőleg lemondani a - gyakorta nem minden közvetett kényszer nélkül felvett - belföldi kölcsönről. ?.zek a megfontolások kell, érvényesüljenek Lloyd George tervezet ének elbírálásánál is. Igaz,hogy a terv elgondolójának véleménye szerint a tervezett beruházási programm a közteherminden emelkedése nélkül végrehajthato.Vizs..aljuk mennyiben lehetséges ez. A terv célja az abnormális munkahiány megszüntetése. Szakértők szerint a normális munkahiány mértéke Angliában. - empán az alkalmazottá]: és a munkások objektív munkátlanságának tekintetbe vételével - az érdekélt kategóriákba tartozóknak 2 i-a, tehát 360.000 munkavállaló. A terv elhangzásakor kereken 1,400.000 volt a munkahiányosok száma. Ahhoz tehát,hogy Lloyő George a normálisnak megfelelő színvonalra szorítsa le a munkahiány értékét körülbelül 1 millió embert kell - fogadalma szerint - egy év leforgása alatt tartósan munká-hoz juttatnia. A liberális pár' szakértőjének számításai szerint, minőén beruházásra fordított egy millió font'5.000 munkavállaló számára jelent egy éven kee'-sztül munkaalkalmat, feltéve, hogy a befektetett összeget a közlekedésügy, feljavítására fordítják. Igaz,hogy az angol közlekedésügyi minisztérium számításai ettől teljesen eltérnek,nevezetesen e. hatósági becslés' szerint minden egy millió fonttal végrehatjt->tt beruházás nem 5.000, hanem csak 2.000 ember számár jelent tartós munkaalkalmat, ez azonban ellenérvül csak akkor fogadható el, ha két állítás nem mozog nagy általánosságban* Lloyd George ugyanis nem azt állította, hogy magával az útépítéssel, vagy hídépítéssel kapcsolatban talál egy millió fontonként 5.000 munkavállaló foglalkozási lehetőséget, hanem, hogy ennyi a száma azoknak, A dl1