Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-22 / 20 [1515]
1 kiegyezés évében őfelsége I.Ferenc József kivánságára létesitették a jótékonycélú m.kir.állami sorsjátékokat abból a célból,hogy a sorsjátékok tiszta jövedelme különböző jóléti intézmények létrehozására és fentartására szolgáljon. Még 1867 A ben rendezte a volt m.kir.Lottóigazgatóság az első állami sorsjátékot és most már 82 év óta állandóan rendeztetnek az állami sorsjátékok,az időközben megszűnt Lottóigazgatóság helyett a székesfővárosi m.kir.Pénzügyigazgatóság által. Az állami sorsjátékok célja egyrészt lehetővé tenni azt, hogy a közönség olcsó sorsjeggyel egy reális tervü és megbízható sorsjátékban résztvehessen,másrészt a sorsjáték jövedelméből jóléti intézmények létesítése és fentartása. Az állami sorsjátékok jövedelméből 82 esztendő alatt több szeretetház, árvaház, szegényház,kórház létesült, illetve nyert támogatást; nem is emlitve azt,hogy a fentieken kivül különböző jótékonysági egyesületek, különböző felekezetek stb, igen sokszor részesültek támogatásban. A m.kir. népjóléti minisztérium felállítása óta az állami sorsjátékok jövedelme oda utaltatik át és annak elosztását a kormányzó ur őfőméltósága jóváhagyása mellett a népjóléti miniszter eszközli. Igy a legutóbbi sorsjátékok jövedelme is a fentebb felsorolt célokra fordittatatds,egy részéből pedig a népjóléti minisztérium alapot létesített egy Budapesten építendő szegényház javára. Az állami sorsjátékokat,mint fentebb emiitettük,a m*kir. pénzügyminisztérium megbízásából a székesfővárosi mékir.pénzügyigazgatásága rendezi és a sorsjáték húzása a pénzügyminisztérium és a pénzügyigazgat°ság tisztviselőiből alakított bizottság ellenőrzése mellett történik. A szerencsekerekekből két árvafiu húzza ki a sorsjegy számát,illetve a nyereményt feltüntető és szabályszerűen összesodort számlevélkét és az ellenőrző bizottságnak adja a t. Az állami sorsjátékok közönsége köréből több alkalommal felmerült az a kivánság,hogy tegyék közhírré a nyertesek nevét.Bár a szerencsés nyerőkre nézve nem kivánatos,ha nevük nyilvánosságra jut,mégis engedve az általános kívánságnak,a legutóbbi 51.állami sorsjáték nyereményének kifizetése alkalmával felkérték a nagyobb nyeremények tulajdonosait,járuljanak hozzá,hogy nevüket a nyilvánosságra hozzák. Ide iktatjuk tehát azt, hogy kik voltak a szerencsés nyerők,akik részben hozzájárultak nevük nyilvánosságra hozatalához. A 30.000 pengős főnyereményt egy kiskunhalasi banktisztviselő nyerte,a 15.000 pengős nyereményt Varró József százszázalékos hadirokkant Bsztergomi lakos; a 10.000 pengős nyereményt Wáber János szállodai alkalmazott,szegedi lakos,az 5000 pengős nyereményt Borucz Mária zalaegerszegi lakos nyerte. Ezen sorsjátéknál a játékterv szerinti 160.000 pengő összss nyereményből együttesen mintegy 135.000 pengőt fizettek ki,pedig a sorsjegy* nek csak nyolcvanszázaléka lett eladva. Ez alkalommal tehát a sorsjegytulaj ionosoknak kedvezett a szerencse. Mennyi szőllöt pusztított el a téli fagy? A Magyar Szőllősgazdák Országos Egyesületében Baross Endre igazgató jelentést tett,amelyben rámutctott arra,hogy a szőllőtermelás 1928.ban veszteséggel dolgozott.Az átalgtermés felülmulta ugyan az előző kát óv dtlg? gát, azonban az értékesítés nem sikerült. Emelkedett az elmúlt évben a csemegeszöllő termelés, de a szőllőcsomagolásra és az eltartására nincsenek meg a kellő módok. Ezután a fagykárokkal foglalkoztak és megállapították, hogy nemcsak a Nyírségben és a H a jduságban, hanem Biharban, Ungban, Seregben, sőt a Dunántúlon is súlyos fagykárok vannak. 25 ezer katasztrális' hold szőllő gyökere fagyott el ami által 30 ezer munkáscsalád esik el az idén a kenyérkeresettgl. Elsősorban ingyen vesszőkre van szükségük a gazdáknak a károk pótlására, azonkivül adó elengedést kérnek és külön hitelt a szállok állapotának a rendbehozására.
