Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-22 / 20 [1515]
20.az. 1929.május 21. 6. oldal. /Hogyan készül a világbéke folyt./ Tehát osak a franciák és angolok vesztettek a háborúban, .azóta pótolták bőségesen ,részint a németektől elvett anyaggal,részint uj egységekkel. Az európai országok Amerikától félnek,aminek meg van az alapja, A gazdag USA 1929-ben 444.5 milliót költ a hadseregre,349 milliót a tengerészetre és 141 millió dollárt a repülőkre. 1930-ban 7 millióval többet. Ennyit vallanak meg. Az angol és francia lapok riadtan irják,hogy olyan gázt /foszgén/ találtak fel,amely azonnal öl,a másik pedig megvakit. Még csak az olaszokról emlékezünk meg röviden. 445 millió lira az évi hadi költségvetésük,de a csendőrség még 860 millió Urába kerül. Hyolc hadihajót és öt tengeralattjárót csinálnak a télig. Ágyúikat és trónjukét már csak motor vontatja. Ezer darab harci repülőgépük van,de háború esetén a polgári gépekkel együtt 1800 lesz. A győztesek - nagy vonásokkal megrajzolva - igy készülnek arra a bizonyos világbékére. . Ujabb kisérletek a kukoricamoly elpusztítására. A kukoricaföldek kár tevője, a kukoricamoly ujabb' időkben . különösen Amerikában végez nagy pusztításokat. * védekez^ésnek eddig egyetlen móája volt az,amelyet Jablonovszky József magyar rovartani intézeti igazgató dolgozott ki. Ez abban áll,hogy a kukoricaszárat a tavasz beállta előtt fel kell használni,vagy el kell pusztitani,igy legalább jórészben kipusztulnak a kukorica szárára lerakódott peték is. ^ kukoricaszár megsemmisítése azonban veszteséget jelent a gazdának,ezért ujabb módokat kerestek a védekezésre és Parisban tanácskozást hivtak össze. A bemutatott kisérletek közül legjobban tetszett Kotlán Sándor tanár eljárása,aki olyan gázt talált,amely sem embernek,sem állatnak nem árt,sem a növényt nem bántja,kizárólag a molyt pusztitja el. Az eddigi sikerek alapján meg fogják próbálni,hogy repülőgépről árasztják el a kukoricaföldeket a gázzal* Ezáltal rövid idő alatt óriási kukoricatáblákat lehet fertőtleníteni. Különösen a kukoricamoly fiatal hernyói rendkivül érzékenyek a gáz iránt.A repülőgépes kísérleteket az amerikaiakkal együttesen már a jövő esztendőre megkezdik. Ugyanakkor a gázt abban a formában is próbálják majd alkalmazni,amelyik a háborús gáztámadásra emlékeztet. A komphajó kérdése a hajózási konferencián. A középeurópai államok kiküldötteinek részvételével hajózási konferenciát tartottak Budapesten. Ereky Károly ismertette a komphajó szerepót a dunai forgalomban,és hangsulyozta,hogy a tengerparti átrakodás mennyire megneheziti az áruforgalmat. Az uszályos komphajó minden parti berendezés nélkül bármelyik torkolatnál rövid müvelettel magára tudja venni az uszályokat és néhány óra alatt már tengerre szállitja az árurakoményt* A komphajón&k nagy közgazdasági jelentősége van a Dunán,mert Magyarországot közvetlen összeköttetésbe hozza Szulinán keresztül a tengeri világforgalommal. Ezáltal a magyar külkereskedelemnek függetlenséget is biztosit,mert a külföldi tarifáktól függetlenül saját magunk állapithatjuk meg a viteldijakat. Több ismertetés után a konferencia határozati javaslatot fogadott el az államok és népek megértéséről. Mennyi Magyarország baromfiállománya? A most közzétett adatok azt mutatják<hogy az 19S8.évben hazánk mai területén összeirt 38.7 millió főnyi baromfiállományunk 74.2 &-a tyúkféle, 2.0 ,0-a pulyka, 12.2 /o-a lud,8.1 ;o-a kacsa és 3.5 $~a galamb. — íoo