Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-30 / 17 [1515]
Az emberi, szervezet a legtökéletesebb gép. A technika minden bámulatos sikere ellenérc sem tudott mindmáig olyan tökéletes gépe ( i szerkeszteni,mint amilyen az élő,állati és emberi test.Nincs olyan készülék,mely ezernyi funkciót oly tökéletes pontos- j sággal,alkatrészeinek oly qsodálatos összmunkajávai és akkora hatás(végezne,L4tt| mint az élő szervezet bonyolult gépezete. Tudjuk,hogy gépeink a beléjük veaetett enargiának aránylag elenyészően csekély részét adják vissza haaznys munka alakjában. Abból a 100 métermázsa szénből például,amit a mozdonyban elégetünk,csak 10 métermázsát nyerünk vissza,mint vontatási energiát. A többi 90 mázsa éleggé alakul s haszontalanul elvész,a hatásfok tehát nem több 10 százaléknál. Sok gép még ennyire sem viszi; legjobb hatásfokkal a Dieselmotorok dolgoznak,melyek a nyersolajnak 25-30 százalékát alakítják hasznos munkára.Az állati organizmus ennél jóval nagyobb hatásfokkal dolgozik. "Tüzelő* anyagra" a szervezetnek is szüksége van,melynek elégetésével nyeri a léte fentartásához és mozgásához szükséges energiát. Ez az elégetés sokkal tökéletesebben megy végbe,mint a mesterséges gépekben.A zsirokat,szénhydratokát, tehát a cukrot,keményitőt,lisztet tökéletesen elégeti a szervezet,a fehérje anyagok pedig 80 százalék erejéig emésztődnek fel. Mesterséges gépek tüzelőanyag-elégetése sem több 40-75 százaléknál s ritkán éri el a 95 százalékot, tehát gazdaságtalanabb. A táplálőanyag elégetése /oxydációja/természetesen szintén hőt fejleszt a szervezetben; a bennük lévő energiahőn kivül még izomerőt is termeli A tápanyagoknak kb.33 százaléka alakult át izomerővé,illetőleg testi munkaképességéé; ezért gazdaságosabb az élő gép működése minden más gépénél. A test sokkal nagyobb munkát fejt ki,mintsem gondolnók. Már a pihenő emberben,akiben, a nélkülözhetetlen tüdő- és szivmozgásokon kivül csak a szükséges vegyi ftlyaaatck bonyolódnak le,naponta 2400 kalória használódik fol.Ha ngyanez az ember nyolo órán át könnyű munkát végez,kalóriaszükséglete megkétszereződik; megerőltető munka esetén háromszorosára emelkedik. Az 1903-iki berlin-drezdai távgyaloglóverseny győztese Karlmann,aki a 200 km.-es utat 27 óra alatt gyalogolta be,24 óra alatt 13.400 kalóriát fogyasztott, ez olyan erőmennyiség,amellyel 4.721.800 kgr. vizet egy méter magasra lehetne emelni. Az emberi test alkatrészei külön-külön is bámulatra méltó telj esi tiaényt fejtenek ki. A sziv,mely egy lüktetésével 140 köbcentiméter; naponta pedig 1.5 köbméter vért szivattyúz, hetven esztendő alatt egy 200 méter hosszú 50 méter széles és 3.5 méter mély tavat tudna kiszárítani. Ezt a munkát - napi 100.000 lüktetést tételezve fel - 2.5 milliárd lüktetéssel fejthetné ki,anélkül,hogy ezután megromlana. Mert ma már valószínűbbnek tartható,hogy a szervezetet,előrehaladottabb korban,nem a sziv izmainak gyengesá" ge viseli meg,hanem az,hogy az öregedő testben mind nagyobbak lesznek azok az ellenállások,amiket az állandó erejű szívizomnak le kell küzdeni.. A tüdő is hatalmas munkát fejt ki. Egy hosszutávfutó egy perc alatt kb.kétszer annyi levegőt sziv be,mint amekkora a saját térfogata* Ez idő alatt 4 £. oxygén kötődik le a vérben,hogy a sejtekben energiaiéjlesztésre használtassák fel. Futáskor az energiaszükséglet a sebesség harmadik hatványával arányosan növekszik. Ha tehát a futó háromszor gyorsabban halad, kilencszer annyi energiát fogyaaat.Ezért jelentkezik ily megerőltető teljesítményeknél oly gyorsan- az elfáradás. Az óránként 30 km. sebességgel futó ember energiafogyasztása sokkal nagyobb,mintha ugyanekkora gyorsaság kifejtéséhez kerékpár^vagy enezőscsónakot használna. Száz méteres futásnál 11 másodperc alatt nem kevesebb,mint 13 lóerőt fejt ki a sportoló,ha pedig'Os-Ök 10.6 másodpercig fut,mint Houben, ismert bajnok, teljesitménye 16 lóerőre emel"**.. kedik.Természetesen ezek ritka csúcsteljesítmények; a szervezet átlagos teljesítménye messze alattuk marad. . / v-> fa
