Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-30 / 17 [1515]

• T-I "WVAAAR A gyürü története, Ks/eiciá Tetszeni! - Éva anyánktól örökölte ezt a vágyat és azt az ambieiót minden nő és talán az a kis túlzás is a nő őstermészetóhez tartozik már,amit a csinositgatásban olyan különösá leleményességgel tanusit. Már az első gyűrűvel,amelyet lehet,hogy falevélből sodort az ősasszony,szintén a tetszés vágyának akart eleget tenni és szintén csak azt a célt óhajtotta elérni,hogy a kezét szebbé és formáshbbá tegye.És ez a falevélből sodort gyürü volt az első ékszer,amelyből idővel artny és ezüst,majd platina foglalatú ötvös műremek lett a hosszúkás,finom női ujjakon. Az ékszerek családfáján legelsőnek tehát a gyürü szerepel, ez az egyszerű fémkarika, tüzfényü gyöngyfoglaltával vagy művészi vésetü kövével, írott nyomok vannak arról, hogy már nemcsak a rómaiak, a régi görögök, az ókori egyiptomiak, hanem már a kaldeusok is viselték a ggrürüt. Kizárólagos ékszer szerepét azonban C3ak ujabban vette át a gyürü, mert hajdanta szimbolikus jelentősége volt és viselője nem csupán hiúságból hordta a kezén a keskeny bronz vagy vaskarikát. A gyűrűnek minden időben más volt a szerepe és jelentősége. Minden időben és minden nemzet történetében, a művészet- és művelődés-történelem nézőpontjából tekintve, valóságos külön fejezet - a gyürü. Valamikor, évezredekkel ezelőtt, az ó-kaldeusoknál és egyiptomiaknál a gyürü szimbólum volt. A kör alakú nap-páMt szimbolizálta, az örökké megújuló évszakokat és az időt magát, amelynek nincs kezdete és nincs végei és a gyürü igy a végtelenséget is jelképezte. A rómaiak az egyiptusi istenaé* gekxel együtt átvették ezt a szimbólumot is, amint a két sző: annus /év/ én annulus vagy anulus /gyürü/ ia bizonyit. És amint a kör, a köralaku nap-pálya összeköti az évszakokat, ugy a gyürü is lassanként az emberek összetartozandóságát kezdi szembolizálni és igy a hűség jelképe lesz. A szimbólumból tehát ujabb szimbólumot készitettek. Már az ifjú római is kiválasztott arájának vasból vagy bronzból készült, bár ópenséggel nem finom müvü gyűrűt küld

? sfcn»l, jeléül, hogy a nőt egész lényében magához kivánja fűzni és a római nő, a 32im°bólum elismeréséül, egész életén át hordta a gyűrűt bal kezének negyedik ujján. A szimbolikus eljegyzéseken kivül, - amikor fogalmak, elanek, vagy erők szerepeltek benne - a gyürü, természetesen a jegygyűrű szerepét Ls elnyerte és az eljegyzésnek ez a szokása, a jegygyűrű kelet-római szokása., i kereszténység utján már teljesen meghódö. totta az egész müveit világot, hogy végül szintén törvényszerű érvényességre emelkedjék. De ez csak lassan törtéht neg és ^ó időbe tellett, amig különböző népeknél szokásos titokzatos csomókötést, jfcettétört pénzdarabokat, a küszöbre való sóhintést, a friss kenyérnek a Jegyespár feje fölött való kettétörését kezdte helyettesíteni. s

z osak a tizenötödik században következett be. És ekkor a gyürü már csak a lelki kapcsuklatot jelentette. A hatalmat is szimbolizálta a gyürü és mint a hatalom,jelképe szerepel a bibliában is. Mózes I. könyvében 41. fejezet igy szól: "És szőla vala továbbá Pharao Józsefhez: Lásd ién téged egész Egyiptomnak fölébe helyezlek és lehúzván gyűrűjét kezéről, József kezére húzta vá\a azt." A Makkábeusok könyvének hatodik fejezetének 14-ik verse is a gyűrűről szól, még pedig a következőképen: "Megtette vala kapitányának egész országa fölött és néki adá a koronát, palástot és gyűrűt". De a hatalmat szimbolizálja a gyürü akkor is, amikor a püspök egyházfejedelmi jogában elismertetik: "per annulum et baculum", azaz: gyürü és pásztorbot által. A gyürü gyakorlati használata

( mint pecsétgyűrű, az ó-kaldausoktól ered és innen kenuit a keleti országok hajósnépeihez, majd később pedig az etruszkokhoz, görögökhöz és rómaiakhoz, /folyt„köv./ \ r*~*