Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-26 / 12 [1515]

Furcsa végrendeletek. WMAW«'*^«' >' K szekció Nem ismeretlen a müveit ^ozönség előtt Jean Paul "Flegeljahre'J cimü müvének az a része,amely egy végrendeletnek a kihirdetését mutatja b« a nagy irő sajátos kesernyés humorával. A végrendelkező vén különc volt akit senki sem szeretette Végrendeletében mér most mgy intézkedett,hogy **z kapja meg egész vagyonát

5

aki az első könnyet ejti érte.Jó félórába korült amig az egybegyűltek egyikének sikerült egy krokodiluskönnyet kisajtolnia. Az ilyen furcsa végrendelet nemcsak a költők fantáziájában él, a valóságban sokkal nagyobb számban fordul elő,semmint az ember gondolná. Nemrég halt meg Maus,a hollandiai kakaokirály,aki az unokahugának azzal a feltétellel hagyott 100.000 márkát örökségül,hogy az év négy hónapjában Hollandiában éljen és azalatt az idő alatt hollandiai nemzeti viseletben járjon. Mr.Sigori egy gazdag indiai bankár,végrendeletében 400.000 dollár alapítványt tett menedékhelyek felállítására,amelyekben szegény vándorok ingyen hálhassanak meg. Ez még magában véve nem volt különös dolog, noha a végrendelkező humanitásának szokatlanul nagy mértékéről tanúskodnak.' a végrendelet azt a feltételt is előírja,hogy ezekben a menedékhelyekben a poloskákat ne csak tűrjék

r

hanom direkte tenyésszék is. Annak tehát,aki ezekben a menhelyekben meg akar húzódni.meg kell fogadnia,hogy egyetlen poloskát sem fog kiirtani. Ennek fejében minden vándor,aki ott meghál,ezt nemcsak ingyen teheti,hanem még azonkívül két dollárt is kap. Ez a poloska iránt való jóindulat azt sejtfceti,hogy az elhalt bankár életében annyi példányát irtotta ki ennek a kellemetlen állatfajtának,hogy az örök nyugalmát kellett volna féltenie, ha vétkeit jóvá nem teszi ezzel az alapítvánnyal. Így belga temetőben egy . orosz nyugszik,aki ugy végrendelkezett,hogy a szolgája mindennap a brüsszeli Le Soir egy példányát tegye sírjára. A szolga ameadig csak élt,híven teljesítette gazdája parancsát. Talán a legfurcsább végrendeletek egyike egy öreg kisasszonyé, aki életében őrülten félt a tetszhaláltól és az elevenen való eltemettetéstől. Egész vagyont tűzött ki alapítványul annak,aki magára vállalja,hogy halála után huszonnégy óta hosszat, folyton csiklandozni fogja* A szobalánya érdemelte ki hűségesen ezt a hagyatékot. . . Theiluson Fater manchesteri kereskedő félmilliót kitevő vagyonával ugy rendeiekezett,hogy gyerekei,unokái és dédunokái semmit sem kaphatnak- vagyonából,hanem az addig felgyülemlett egész összeget a legutolsó utódja örököseinek fizessék ki c Nem. kell külön megemlíteni, hogy ezt a furcsa végrendeletet az örökösölc mind megtámadták»Minthogy azonban a végrendelet alaki kellékei teljesen megfeleltek a törvényesség követelményeinek,a biróság kénytelen volt érvényesnek kijelentenie Mikor bekövetkezett az az eset,hogy a legutolsó leszármazottja is meghalt és a végrendeletnek érvényt kellett szerezni, akkor '.ra a hagyaték megnőtt 18 millió dolláraa. Magának a parlamentnek is közbe kellett lépni,hogy az ilyen furcsaságok a jövőben elkerültessenek.Külön törvényt hoztak,amely "Theiluson Act" néven még ma is érvényben van. Minthogy azonban a törvénynek nem adhattak visszaható erőt, a végrendelet jogerőé maradt. Müiler mészárosmester,aki Németországból vándorolt ki Chicagóba, halála előtt az egyik bankban egy dollárt helyezett el betétként,amelyről végrendeletében ugy intézkedett

}

hogy a kamatokat ötszáz éven át csapják hozzá a tökéhez és hogy 2427, évben a kamatos kamattal a megszaporodott összeget az akkor életben lévő férfi leszármazottjai fizessék ki. Ki is számították, hogy a mondott időre milyen összegre fog majd felszaporodni az egy dollár. Három millió dollárra. Hazeitine W. György,aki gazdag amerikai különc volt,perek légióját idézte fel a furcsaságával,hogy végrendeletét egy női szoknya szélére irta fel. Hazeitine ugyanis,araikor haldokló állapotban feküdt a los angelesi kórházban,egy szoknyát kért,amelyre ráírta végrendeletét. Ennek a kórháznak és az egyik nővérnek egyenkint tízezer dollárt hagyott,mig a többi vagyonát,amely félmillió dollár volt,egy unokahugára hagyta. Ezt a furcsa végrendeletet megtámadták azok,akik a gazdag különc egy korábbi végrendelete révén pénzhez jutottak volna. Az ügyvédje,a keresztény szüzek egyesülete,az egyetem és más nyilvános intézmények voltak a korábbi végrendeletben megnevezett örökösök, akik azzal támadták meg a későbbi végrendeletet,hogy a végrendelkezés idején Ml ' /Folyt.köv./