Hetikiadás, 1929. január-december
1929-03-19 / 11 [1515]
A pénzimádó. ORSZÁGOSI-EVÉLTÁR | • - Irta:S z .I om á feria. . . ' | A eredeti tárcája. -ílézze kedves apám,kar minden szóért,megmásithacatlan szándékom,hogy megnösülök .Mint an magamnak nősülök , természetes , hogy azt veszem el,akit szereteknem^pedig az édes apám választottját. -Ez az utolsó szavad ? -iiz utolsó ! -JÓ!..Legyen a kívánságod szerint,de ezzel azután vége közöttünk mindennek. .. Kitagadlak mind énből, nem Vagy többé a fiam.Próbálj megállani a magad lábán. -Megpróbálom. . .és meglátja majd sikerülni fog. Dolgozni fogok én .a dúsgazdag milliomos csemete...Dolgozni fogok a boldogságomért *Ma ja rá fog jönni édes apám is,hogy a pénz nem minden, hogy a pénz egyedül nem elég a boldogsághoz. Xovacsy 1 stvmi,felemelt fövei,büszkén,de koldusszegényen elhagyta otthonát,hogy két keze munkájával keresse meg a maga és az asszonya kenyerét..Tudta,hogy eleinte nagy,kemény harcot kell majd vivnia önmagával,hiszen ő még sohasem dolgozott,cl som tudja képzelni,hogy milyen az. egész nap robotolni a mindennapi kényérért.ke lelkesíteni fogja az a gondolat,hogy az asszonyáért fog szenvedni. ..Mert> hogy a munka ele int c néki szenvedés lesz,azzal már eleve tisztában volt. Kovácsy,mint gépészmérnök,mert cz volt a végzettsége- hamarosan álláshoz jukott. . .Hangyaszorgalmával sikerült elérnie, hogy főnökei egy szép napon rájöt .ek,hcgy ő a gyár lelke...Szerették, megbecsülték . d övcdolmc is volt annyi;hogy c <: al ad javai gondtalanul élhetett. Már volt egy kis fiacskája is,szakasztott édos anyja...Cseppet som bánta inog, hogy szakított rideg ,pénzéhc s , zs ugo ri apjával .Már meg is bocsajtott neki,nem haragudott rá,csak szivből sajnálta,hogy olyan örömtelen életet kell élnie... Az öreg Kovácsy,clcintc nem törődött fia távozásával, á harag elnémított benne minden jöbbérzést.vo később,mikor lassacskán legjobb barátai is olhagyták,mindig jobban lelkére nehozocett ^az egyedüllét mazaányi suly.... . . Sokszor eszébe jutott a fia,akiről azóta hirt sem hallott...Vájjon mit esinál?Morre jár?Mcgtalálta-e a boldogságot,amiért xc- lálüozxa mindenét ?... .Sokért nem adta volna,ha valaki beszélt volna rÓla.Dc ki?Hiszcn ujabban,mintha bélpoklos lenne,ugy kerülik az emberek. -Hogy lehet,hogy neki,a dusg...zdag embernek , ennyi re nc legyen egyetlen j óbarát ja ?- sóhajtott keservesen az öreg. -Talán mégis benne van a hiba... Túlságosan szigorú volt az emberekhe z ,nem sogitett soha senkin, ridegen elzárkózott minden jótékonyság elől.. Lám , egyetlen fiát is kit agadta,peoig ő igazán megengedhette volna neki azt a luxust,hogy szegény lányt vegyen cl xclcségül.Egyet imádott,azért aztán x'cl is áldozott mindent:a pénzt. -Oh! mennyire igaza volt a fiúnak,hogy ... pénz egyedül nem boldogit.. Az öreg,hogy haborgó,önmardosó lelkét kissé lecsillapít sa, ki rándult ... szomszéd kis városkába . Gond olta , a levegő s az embefrek majd kissé megnyugtatják... AZ uton defektet kapott az aut Q j.:.,lc kellett szállnia ...Gyönyőrködve nézte a szép,villaszerü házakat,s a sok,tengernyi sok virago t. ühogy igy járkál • idc-oa ., az egyik hazacsaka racsa mögül gyere leli nng csipogott feléjo.... -Bá^sil...Bácsika!... -Mit akarsz kis emberke ?-szólt az öreg a gyerekhez. -Minek vagy ilyon szomorú? -Horn vagyok szomorú. -Lc én 1 ...t om,-makacskodott a gyerek.
