Hetikiadás, 1928. január-július

1928-07-03 / 27 [1513]

j .... k iiüvös tavaszi időjárás miatt sokáig ugy látszott, hogy az aratás az idén körülbelül 10 napot késni fog. A hó vége felé azonban igen melegre fordult az időjárás,sőt egyes napokon a hőmérséklet jóval a normális főié emelkedett.Ez csaknem teljesen helyrehozta a késést a vetések fejlődésében és igy az aratást mégis meg lehet kezdeni a rendes időpontban. Mire e sorok az olvasók kezébe kerülnek már nemcsak a nagyobb uradalmakban,de mindenfelé az ország túlnyomó részében vigan peng a kasza az aratók kezében. A külföldön,különösen Franciaország és Olaszország déli vidékén még hamarabb kezdték meg az aratást,mint nálunk. Amerika egyes vidékeiről is érkezett már jelentés az aratás megkezdéséről. Magyarországnak mindig az volt az előnye,hogy a legelsők között jelent meg az uj termésével a külföldi piacokon és igy mindjárt a cséplés utáni időszakban tudott nagyobb mennyiségeket eladni. Idén ez az előny nincs meg,mert a világpiacnak tavalyról még készletek állanak rendelkezésére és igy nem mutatkozik erősebb kereslet uj áru iránt.Mint Buday Barna, az OMGE igazgatója a statisztikai adatok egybevetéséről megállapitja,az uj' termés behordásáig mintegy 30-40 millió métermázsa a világpiac gabonafeleslege. Ez lényegesen nagyobb mennyiség,mint egyéb években lenni szokott. Igy grz értékesítési viszonyok valószinüleg nem lesznek mindjárt a szezon kezdetén oly kedvezőek,mint egyébkor. Mint tudjuk,termésünk számottevően jobbnak Ígérkezik a tavalyinál. Egyedúl búzában közel egymillió mázsával nagyobb termés várható, rozsban pedig 11/2 millió mázsával több termés igérkezik,mint a tavalyi végleges eredmény volt. Ez az egész ország közgazdasági szempontjából lényeges körülmény és a mellett,hogy a gazdának több jövedelmet jelent, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának a helyreállításához is meglehetősen hozzájárulhat.A kérdés csak az,hogy tényleg -fogjuk-e tudni értékesíteni megfelelő áron készleteinket a külföldön. Erre nézve döntő az,hogy azok az államok, ahova kivitelünk nagy része megy,milyen termésnek néznek elébe? Ausztriának, Csehországnak és Németországnak viszonylag kedvező a termése; ha ezek az államok száraz időjárás mellett takaríthatják be,ami^.'ük termett,ugy a hiányuk és a szükségletük gabonában aránylag kevés leszi' Ausztriánál egy más szempont is tekintetbe dön. Ugyanis július 15-ón lép életbe az uj,felemelt vámtarifa és ezért az osztrák malmok jó előre igyekeztek magukat ellátni nagyobb mennyiségű óáruval.Az ujaru iránt tehát egyelőre kisebb keresletet fognak t anás i t an i. Amint látjuk tehát,nemcsak a jó termés a fontos, hanem az is,hogy a nagyobb mennyiségeket hogy lehet elhelyezni? Erre vonatkozólag számon kell tartani azt is, hogy milyen termésük lesz azoknak a mezőgazdasági államoknak, amelyek a mi versenytársaink a külföldi piacok ellátásában. Igy pl.Jugoszlávia,amely leginkább konkurrál velünk,nagyon jó termést vár, ellentétben a tavalyi gyenge buza és tengeri termésével. Számba kell venni Olaszország helyzetét,amely szintén erősebb fogyasztónk közé tartozik. Az eddigi hirek szerint Olaszország szintén jó termést vár és egyelőre behozatalra nem fog szorulni. Mindent áttekintve azt a következtetést vonhatjuk; ho gy az aratás utáni közvetlen időszakban nem lesz nagyon kedvező a konjunktúra és az árak számottevő emelkedésére nem lehet számítani. Védekezés a peronoszpóra ellen. A szőlőperonoszpora betegség az Alföld ás Dunántúl egyes szőlőiben nagy mértékben fellépett.és Tokajhegyalja egyes szelőiben is mutatkozik. A földmivelésügyi minisztérium felhivja a szőlősgazdákat,hogy másfél százalékos bordói lével sürgősen permetezzenek és rézmészporral porozanak. ' iJ