Hetikiadás, 1928. január-július
1928-07-03 / 27 [1513]
Hol voltak az eddigi roode rn olimpiai játékok? Coubertin francia bárc két évi valóságos diplomáciai # tárgyalások eredményeképpen lb96-b^n végre elérte élete nagy célját: sikerült megmozgatnia az egész müveit világ sportoló fiatalságát,hogy gyülekezzék össze üthénben,a régi klasszikus sport stadionjában és elevenitse fel az olimpiai játékokat. Magyarország azonnal belekapcsolódott ebbe a ma már nemzetközi szempontból is nagyfontosságú mozgalomba és a magyar atléták - az 192C-iki antwerpeni kivételével - mindenegyik versenyen a legelsők között szerepeltek. A hollandusok fővárosában most folyó kilencedik olimpiai játékokkal kapcsolatban nem lesz érdektelen,ha röviden végignézzük az eddigi nyolc olimpiád eredményeit. 1896-ban az első athéni olimpiádon már a hatalmas Amerikai Egyesült Államok atlétái ragadták magukhoz a vezetést,bár diszkoszt ott kint a görög fővárosban láttak először, Garret 2915 cm*.-es világrekord dobásával mégis megszerezte az olimpiai bajnok ciraet, A sulydobást is ez az amerikai diákóriás nyerte meg. Görögország csak a marathoni futásban lett első; Sotiriosz 2 óra 55 perc 20 mp. ideje viszont igen soká világrekord maradt a 40.195 méteres távolságon. A magyarok közül Szokoly Alajos a 110 méteres gátfutásban a harmadik helyre érkezett be. A legnagyobb meglepetéssel azonban Hajcs Alfréd, egy 16 éves pesti fiu szolgált,aki megnyerte a 100 és 1200 méteres gyorsúszó világbajnokságot. / Hajós ideje 1 p.22 mp és 18 p. 22 mp volt/ Négy év múlva Parisban rendezték a második olimpiádot. Ekkor domborodott ki legjobban Amerika fölénye, Az atlétikában Kraenzlein négy /rövidtávú sik,gátfutás és távolugrás/ Swry pedig három /helyből való ugrások/ bajnokságot nyert, Bauer ü-ezső magyar atléta 3640 cm. világrekorddal nyerte a diszkószvetést. Több magyar nem szerepeit kimagasló eredménnyel. Ezen az olimpiádon tűntek fel a német tömegek,bár ekkor még nem nyertek bajnokságot, 1904-ben a harmadik olimpiád Amerikában volt. Saint Louisban szintén nagy küzdelmek folytak le,ahol az atlétikában Ewry ismét megvédte hármas bajnokságát. Ugyancsak hármas bajnok lett Hahn a sprintszámokban,Ling&hbody a középtávokon és Hillmann a gátfutó szamokban. Arról nevezetes ez az olimpiád,hogy minden atlétikai számot amerikai nyert, AZ uszóversenyekhon éppen forditott a helyzet. Halmay Zoltán 50 yardon /2b mp./és 100 yardon /l p 2.8 mp/ lett világrekorder és világbajnok,mig a többi versenyben Németország aratott le kettő hijján minden babért, Á kard és tőrversenyekben Európa távolmaradása miatt Kuba állam vivói nyertek hármas bajnokságot. Az olimpiai játékok szabályzata szerint négy évenként rendezik a versenyeket,de 1906-ban kivételesen Athénbe hirdettek ismét olimpiádot,amelyen a magyar versenyzők feltűnően szerepeltek. A gyaloglásban Sztancsics György /Szabadka/ lett világbajnok,a hősi halált halt Mudin István pedig a pentatlonban lett második. A klasszikus diszkoszvetésben /csak térdelve volt szabad dobni/ szintén második lett. Halmay az egyéni versenybon Daniels angol bajnokkal szemben nem tudta megvédeni elsőségét,de a négyszer 250 méteres stafétában a magyar futók diadalmaskodtak, A kardcsapatversenyben a németek után a második helyre kerültünk. Az evezős és kerékpáros számokban az olaszok küzdöttek fel magukat az- első helyekre. Tenniszben a franciák,céllővésben a Svájciak győztek. Az atlétikai számokon az amerikaiak kénytelenek voltak megosztozkodni a svédekkel és angolokkal. 1908-ban Londonban gyűltek össze a világ legjobbjai. Az elpusztíthatatlan Ewry ismét - már a negyedik olimpiádon - két világbajnokságot nyert. Az atlétikai számokban ^nglia erősen megszorította Amerikát. Somody István dr. 188 centiméterrel második lett a maga'sugrásban, Bodor Ödön negyedi> a 800 méteres sikfutásban. Halmay második lett a 100 méteres úszásban és stafétánk szintén második az angolok mögött. A vizipólót 9:2 arányban
