Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-20 / 51 [1512]
Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar neve. akkor bukkant- fel élőszőr. az ismeretlenség homályából. 7/ess előny i Miklós báróval együtt Széchenyi István gróf vetette meg az alapját Magyarországon a mai alakjában is olyan szegen virágzó kard.vivasnak. . A szabadságharc utánv békés időkben alakultak meg vivőegyesületeink és olyan mozgalmas élet támadt mindegyikben,hogy a legvérmesebb reményeket is kielégitette. Különösen a Magyar Atlétikai Club jeleskedett a legjobb vivókkal. Iványi Gyula ( gorteleky, Gáspár Artúr és az l^f# v ben vértanúhalált halt Ferry Oszkár csendőralezredes volt a griff-maat-.ii;i*'? ; h atléták házi versenyétnek megcsodált vivő ja. 1890-ben Írták ki először a kardba jnokságot,melyet Porteleky nyert meg. A milleneumi világversenyen Iványi és Ferry előtt az olasz származású Cecherinl Santi győzedelmeskedett ugyan, de néhány évre ra már a magyar vivők nem találtak iegyőzőre. Ugyanakkor terelődött rá a figyelem'egy párduc-mozgású,sasszenü magyar tengerésazászl-ésra.is,aki a tőrvivók versenyén lett első és akit az ország 1920-ban CsonkaMagyarország kormányzójává választott.. Ekkor hallott a magyarság először nagybányai Horthy Miklósról. A londoni,stockholmi és párisi olimpiai játékok utolérthetetlen hősei, a gyorskezü,biztosszemü magyar vivók voltak és a külföldi lapok hosszú cikkekben számoltak be a magyarok harcmodoráról,mely nen a nyers erő f itoktatásával, hanem a finom művészies penge vezetés-seri . és villámgyors mozdulatokkal ejtette ámulatba,-a közönséget és szakértőket egyaránt. — Érdekes faj a magyar - irta akkor az Idrottsbladed, a legnagyobb r -í svéd napilap.- Ezek a végtelenül intelligens szelid külsejű urak szinte átszellemülnek,ha kezükbe fogja,, a kardot, AZ idegen környezet bizonytalansága varázsütésszerűen eltűnik róluk és felcsillan a szemük,megfeszül a mellük,amikor megszorítják a kard markolatát. Latszik rajtuk,hogy írtának önmagukban és ismerik képességüket. A vivóstílusukat nagyon nehezen lehet elemezni; A modern vivómüvészét minden apró titkár ismerik, de nem ez teszi őket legyőzhotetlennéj van bennük valami megmagyarázhatatlan vonás, valami ösztönszerű készség/amit nem lehet megtanulni,vagy ellesni, .iianem csak örökölni .Évezredes történelmük harcaiból maradt meg bennük a karddal való bánni tudás művészete, a nemzedékről nemzedékre szálló ősi kard babonás tisztelete ápolta bennük a legférfiasabb testedzés müvelését,amelyet nem sportnak,nem kedvtelésnek,hanem a mindennapi kenyerükhöz tartozónak tartanak.Innen van az a dsodálatos biztosságuk,hogy szinte szerves egésszé nőnek össze a karddal és fáradtságot nem ismerve mosog^ogva vívják végig a hosszú versenyeket. Az éles szemű megfigyelőnek igaza volt.A miden idők legnagyobb háborújában,mely 1914-ben szakadt a világra, a magyar fiuk nótás ajakkal mentek a csatába. Héhány heti tábori élet után az a&úi&ti f Sldkerekségen csodákat beszéltek a magyar fiukról, a magyar huszárokról es a "hatvágásról", "amit nem lehet megtanulni,vagy . ellesni,hanem örökölni."Olimpiai bajnokcsapatuk színe-virága Békéssy Béla huszárszázados,Borsay Jenő huszárhadnagy, Szaryasy' György százados,tusnádi Szánthay Jenő huszárszázados, a limanovai csatában lehelte ki hősi. lelkét,Linanovanál vezette rohamra huszárjait a dicső emlékű Muhr Ottmár ezredes,elhaló izmos markukból az árulás még ott sem tudta kiverni a kardot, az életüket adták oda,de győztek.Zulavszky Béla őrnagy pedig a tar szerb hegyek között jelentelen sirban aludta soká örök álmát,amíg bajtársai szeretete haza nem hozta a szent magyar földbe.•S "Elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt",de akik megmaradtak a Berthy Lászlók,Mészáros Ervinek,Filotas ^erencek.Tóth Péterek, Rády-'Józsefek,Schenker Zoltánok,Posta Sándorok és Krencsey Gézák nevelik az. utódokat, tovább adják "a nemzedékről nemzedékre szálló ősi kard babonás tiszteletét:--', "hogy a magyar kard becsületén csorba ne essék és ha újra ránk szakad az ég,újra megharsannak a harci kürtök,nem kell félnünk,mert lesz,aki megnyeri a második limanevai csatát,uz utolsót,melynek nyomában kinyilik a szabadság virága a Kárpátokon, Erdély kincses bércein, az Adria partján, a Bánság rónáin és a Lajta mentében. % "... Bíznak önmagukban és ismerik képességüket..."
