Hetikiadás, 1927. július-december
1927-11-08 / 45 [1512]
Az idei állatszámlalas eredménye szerint az ország területen 42.000 szarvasmarhával, 233.000 sertéssel és 193.000 juhh.l kevesebb van, / mint az előzd esztendőben. Még nagyobb a hiány, ha a legutóbbi számlálási adatokat azzal az állati útszámmal hasonlítjuk össze, -.melyik Csonkamagyarorszag területén a haboru előtt volt. Az állatállomány csökkenésének magyarázatánál tekintetbe kell venni, hogy a husíogysztas a legutóbbi években elég jelentékenyen növekedett. Ha ez a jelenség, amely a lakosság életnívójának a javulásával van kapcsolatban, nem mutatkoznék, akkor állatállományunk törzse hamarabb kiegészítette volna a habomban szenvedett csorbát. A fogyasztás növekedés-.t mutatja az az ad.t, hogy 1920-ban 190.000 darabba rúgott a vágóhidakon a sertés-vagas,'mig 1926-ban ez a szam f00.00Q-re jemelkedett. A mult évben ehhez még 500.000 darabra tehető hazivágás járult, vagyis belső fogyasztásra mintegy 1.100.000 darab sertés jutott, r Tk_ h" < „-.-"'á \+. A fogyasztásnak ilyen nagymértékű emelkedésével szemben áll az a tény, hogy állattenyésztésünk nem élvezhette azt a törvényben is biztosított allnmi támogatást, mint békében, mert a pénzügyi eszközök nem álltak rendelkezésre. Nem volt megfelelő a tenyészállatok beszerzés-;, nem volt megfelelő a tényészanyag kiválasztása, nem állott rendelkezésre kamatmentes kölcsön stb. Ezenkívül a piacok rossz értékesítési eredményei is kedvezőtlenül hatnak az állattenyésztés fokozásara . Lanyhulás a kenyérmaav:.ikban. A tengerentúli gabonapiacokon néhány hói$5ta az árak majdnem állandó ..n morzsolódnak és különösen kenyérmagvakban gyengül folyton az irányzata A lanyhaságnak az oka még nincsen egészen felderítve és nem is tartjak döntőnek a aiostani helyzetet addig, mig a délamerikai terméseredményekről .'biztos hírek nem érkeznek, amelyek azután elhatározók lesznek az összes gabonapiacok tavaszi áralakulására. Nálunk szintén érezhető az amerikai gyengülés, bár itt az arak csak kisebb mértékben mentek vissza, mint a tengerentúli piacokon. Egyelőre nincs kilátás, hogy felszabadnijunk az amerikai lanyhitó hatás alól, annál is kevésbbé, mert a kenyérmagvak külföldi elhelyezése vontatottan megy. ValósJzinu ugyan, hogy Svájcnak, vagy Olaszországnak állami közvetítéssel n.-gyobb mennyiségű buzat fogunk egy tételben el. :.dni,' a magánkezek azonban nem vásárolnak élénkebben. A magyar rozsnak pedig erős konkurrensei vannak a külföldi piacokon, Ü 77 kg-os tiszavidéki buzat 30-30.15 pengő között jegyzik a budapesti tőzsdén métermazsúnként. A dunántúli minőségek árá 29.85-30 p^ngő között mozog. A ro^s ara 27.6027.80 pengő. A takarmányéikkek közül a középminőségu takarmányárpa 25 pengő körül adh.-tó «1, közepes minőségű zfö 23.50-2o.75 pengő között mozo d ,, a tengerinek 24.25-24.50 az ara, a korpa 17.25-17.50 között talál vevőre. Yagyonvaltsag buz.-, ara novemberre. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonv..ltsága fejében fizetendő buza árat á földmive1ésügyi miniszterrel egyetértően novemoerre métermazsanként 28 pengőben áli-pitott. meg. Mind erük i ültessen évente egy fát. * Faultotok Társasága azzal a programmal alakult meg, hogy minden tagját kötelezi évente legalább egy fának elültetésére. Ha a programm megvalósul Alföldünk, faállománya tetemesen gyarapodni fog. A Faultotok Társasagának a faiskolák 10-30 szazaiékos kedvezményt nyújtanak.
