Hetikiadás, 1927. július-december
1927-11-08 / 45 [1512]
A felértékelési törvényjavaslat ugy intézkedik, hogy az 1922 előtt kötött életbiztosításokat valorizálni kell. Erre a célra a biztosító társaságok kdlön alapot létesítenek s arra évi tiszta nyerségük 20 százalékát'befizetik. Ebből az alapból kellene az állami felügyeleti hatáságnak 1935-ben a biztosításokat valorizálnia. A társaságok, hogy ettől a kötelezettségtől meneküljenek, a felekkel most egyezkedni akarnak. Egy éves határidőt kérnek az egyezkedés lebonyolítására és ez alatt az egy év alatt az összes életbiztosításokat hajlandók megállapítandó egyezségjszerint készpénben kifizetni. Hir szerint 3-5 szazaiékos valorizációt akarnak a feleknek felajánlani. A biztosító társaságoknak ez a próbálkozása mutatja, hogy az életbiztosítások megfelelő valorizációjának nincs . a&adálya. A kisgazdaságok főleg buzat, rozsot, tengerit termelnek , a nagygazdasagok repcét, cukorrépát és dohánytT " A tavalyi terméseredmények alapján a termelésnek azt az eloszlását lehet megállapítani, hogy a legkisebb kategóriába tartozó gazdaságok főleg a buza, a rozs, a burgonya, a vöröshagyma és a fűszerpaprika termelésével foglalkoznak behatóan. A 20 katasztrális holdtól 100 katasztrális holdig terjedő nagyobb kisgazdaságok elsősorban az árpát és a takarmányrépát termelik. A középgazdaságoknál kiemelkedik a dohánytermelésben elfoglalt magas arány. A nagy gazdaságok legnagyobb arányban a 'repcét, a cukorrépát, a dohányt, a csalamádét, a bükkönyféléket és a zabot .termelik. Minden egyes gazdaságcsoportnál van, amint látjuk, egypár gazdasági növény, amelynek termelését az illető csoporthoz tartozó gazdaságok előszeretettel űzik. A termésátlagok a kisgazdaságokban alacsonyabbak és arányosan javulnak a birtok nagyságával* Ennek oka abban keresendő,. ; hogy a kisgazdaságok felszerelése nálunk még meglehetős hiányos és a kisgazdák gazdasági kiképzése is eléggé elmaradt. Iparfejlesztési politika és iparpártolási törvény.... A Gyáriparosok Országos Szövetsége több napra terjedő megbeszélést tartott az iparfejlesztő törvény revíziójáról és ezzel összefüggésben a kivitel fokozása érdekében szükséges tennivalók megállapításáról. Az 1907 évi ipartörvény legfőkép abból a szempontból van megszerkesztve,, hogy uj iparok megalakítását •. lehetővé tegye és ezeknek az életfeltételeit kezdő stádiumukban biztosítsa. A mai viszonyok között nem annyira^ uj iparágak alapítása, hanem a meglévők szamára a terjeszkedés lehetősége, . a belföldi piac biztosítása, de ezenkívül, a kivitel felvirágoztatása azok a szempontok, amelyek szerint a törvény intézkedéseinek igazodnick kell. Az értekezlet határozottan az iparfejlesztési politika folytatása " mellett foglalt állást és a mezőgazdaság képviseletében felszólalók is méltányolták az iparnak a belföldi piac megszervezésére irányuló törekvéseket. De a kivitel fokozásara is szükség van az értekezleten kialakult vélemény szerint, mert s cscJ&enti az önköltséget, lehetővé teszi az árak leszállítását, tehát kifejezetten a fogyasztás, vagyis a mezőgazdaság érdekeit szolgálja. A kivitel fejlesztésében az ipar az államtól pénzügyi intézkedéseket vár, a vasúttól pedig°tarifapolitikénak a közgazdaság szolgálatába való állitásat. A GYOSZ vezetősége a felvetett terveket feldolgozás után a ker-mány elé fogja terjeszteni.