Hetikiadás, 1927. július-december

1927-09-13 / 37 [1512]

Érdomos-o réz,gáliccal csávázni a.vetőmagot? Az uj pácolás i eljárások több térne lést biztosítanak* A rézgáliccal való csávázás olcsóbb és mivel az üszög ellen elég védelmet nyújt, a gazdák előszeretettel használják. Vannak azonban a rézgálicnak hátrányai is, igy károsan befolyásolja a fiatal csiranövény fejlődését, aminek következménye kisebb-nagyobb fokú terméscsökkenés. Továbbá figyelembe kell venni, hogy száraz időjárás mellett a nedvesen csávázott vetőmag elvetése sokszor igen veszélyes, nálunk pedig gyakran van száraz 6'BZ-t Az ujabban használatba: került porpácok nem veszélyesek a magvakra akkor sem, ha azokat száraz talajba vetjük el. Igy azután mogjórül az a különbség, amennyivel a porpác többe kerül a rézgálicnál. A megtakarítás a rézgálicnál különben is csekély, mig a porpáccal 40-50 kilogrammos terméstöbbletet el lehet érni holdanként, ami a költségtöbblet sokszoros megtérülését jelenti. A mezőgazdasági kamarákkal a gazdák most közölték azokat az eredményeket, amelyeket az uj pácolással a tavasz folyamán elértek. A gazdák egyöntetűen azt jelentik, hogy a porpácolás után kőüszög egyáltalán nem mutatkozott a vetésekben, A porz óllal kezelt táblák a rézgálicos vetésekkel szemben föltűnően gyorsabban és sűrűbben keltek, jobban bokrosodtak. Sokan a terméstöbbletről küldtek bemeggyőző adatokat. Ott ahol száraz időjárásban csépelik ki a gabonát különösen sok szokott lenni a sérült és repedezett szem. A gálic csávázás az ilyen sérült vetőmagot csírázásában nagy mértékben kárositja. Ez a hátrány az uj pácolásnál teljesen eltűnik. Sok gazda a porzói vagy higosan mellett rézgáliccal is pácol, amivel igen jó hatás: érhető el. Kipróbálják az összes szikjavitási módokat. Szarvason, az ottani gazdasági tanintézetben beható kísérletezés tárgyává teszik a szikes talajok javitását, az alföldi gazdálkodás egyik legégetőbb problémáját. Kipróbálásra kerülnek az összes eddig ismert szikjavitási módok, az időközbeni ujitott eljárásokkal együtt. A kisérietek elszórtan már több mint száz év óta folytatódna! Szarvason. A szarvasiak különleges jrvitási eljárásukkal az u.n. digózással már sok száz hold szikest tettek jótermővé. Növénytermelési és mütrágyázási kísérletek egészítik ki az iskolának a gazdaközönség érdekében kifejtett munkáját. • A népies szarvasmarha anyag törzskönyvelése. Baranya megyében, közel 20 községben már huzamosabb ideje folyamatban van a kisgazdák kezén levő szarvasmarhaállomány próbafejése. A fejesek ellenőrzése igen pontos és szigorú. A

z egy évnél hosszabb ideje ellenőrzés alatt álló teheneket most néhány községben felülbírálták a törzskönyvekbe való felvétel céljából. A biráló bizottság örömmel állapította meg, hogy bár a teheneket nem valami erősen abrakolják, mégis mindegyik ellenőrzött tehén tejelésu elért e a megállapított minimális határt. Sok tehén háromezer és négyezerötszáz liter között mozgó tejhozamot hozott, ugy hogy ezek közül számosan modern és bőséges takarmányozás mellett öt és hatezer literes tejelést is elérnének. A megbirált anyagnak mintegy 3/4 részét a bizottság törzskönyvezésre alkalmasnak találta. A minőség szempontjából a bizottság kívánatosnak jelölte meg tisztavérü siementháli bikák beszerzését, amire egyes községekben a hajlandóság is meg van. Több községben a birálat még folyik,