Hetikiadás, 1927. július-december
1927-09-13 / 37 [1512]
*. szekció Ki az oka a drágaságnak? Immár több, mint egy hónapja, hogy folyik a harc a drágaság frontján, a hatóságok a közterhek csökkentésével, a kormány adótételek redukálásával igyekszik a magas élelmiszerárakat letörni. Fontos annak a megállapítása, hogy honnan és miért indult ki a drágaság, mert csak igy lehet megfelelő irányban csoportosítani az intézkedéseket. Az áralakulás kérdésénél tudni kell, hogy a" termelői és fogyasztási árak között mindig bizonyos különbség mutatkozik, amely hol nő, hol csökken, Koós Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója egyik legutóbbi nyilatkozatában megállapítja, hogy a fent jellemzett árkülönbség jelenleg szokatlanul nagy, hiszen a termelő a mezőgazdasági cikkekért a legtöbb esetben csak a minimumot kapja, A termelői árak magas voltáról nem lehet beszélni, mivel a mezőgazdasági cikkeknek csak igen kis hányada érte el a békeszinvonalat. A buza az egyetlen, amelyik ezt az árnivőt egy kevéssel meghaladta. A burgonya, a bab, a bor, a sertés, a marha, a juh és még egész sora a mezőgazdasági cikkeknek lényegesen kisebb árért cserél gazdát a termelőtől. Például véve a marha eladási árát, meg lehet állapítani, hogy 1914-ben az összes értékesítési költségek csupán 8,64 százalékát tették az eladási árnak, addig ezek a költségek 1926-ban a buda^c. pesti piacon az előadási árnak már 15.75 százalékára rúgtak. Ebből az következik, hogy a termelői és fogyasztói árak közötti szokatlanul nagy kü- . lönbséget, amelyről fentebb emlitést tettünk^részben az értékesítési költségek magas volta okozza. Ha tehát a drágaság okát akarjuk felfedezni, a kérdésnek ezt a részét is kutatnunk kell és főleg a közvetitő kereskedelem felé kell kiterjesztenünk a kutatás területét. Ugyanez a felfogás a főváros közélelmezési bizottságában is érvényre jutott, amidőn a drágaság tárgyalásánál több bizottsági tag ebben az értelwaben szólalt fel. Staub Elemér, a Mezőgazdasági Kamarák képviselője^kifejtette, hogy a termelés ma nagy terhekkel dolgozik. Elsősorban sürgős lépéseket kell tenni a kartelek ellen, amelyek a termelést és a• zon^keresztül a fogya,-ztást hallatlan mértékben megdrágitják. A mezőgazdaság a vasat, textilt, műtrágyát, gépeket és a gazdálkodáshoz szükséges egyéb cikkeket mind a kartelektől kénytelen beszerezni, a termelés fölött tehát pálcát törni nem lehet. Nem lehet tagadni, hogy a hus és a zsir drága, viszont a burgonya, kenyér, zöldség határozottan olcsóbb, mint 1913-ban volt. A nagy városok élelmezésénél hiba az is, hogy a piacok ellátása nincs megszervezve. Érdekes példa erre vonatkozólag az, hogy a gazdák 1925-ben nagy mennyiségben termeltek a paradicsomot, ami azonban a piacok szervezetlensége miatt nem fogyott el, úgyhogy a gazdák a termelési költségeket sem hozták be, 1926ban az események hatása alatt nem termeltek paradicsomot, igen kevés áru került tehát a piacra ebből a cikkből és ami volt, roppant drágán jutott .a vevőhöz. A termelés,/amint ebből is látható, ötletszerűen történik, mert a gazdák mindig bizonytalanságban vannak a piaccal szemben. A drágaság letöréséacél ezeken a körülményeken sürgősen segiteni kellene. Megkezdődik a tanév a köz ép foka gazdasági tanintézetekben. A szarvasi középfokú gazdasági tanintézetben a beiratások október 1-5-ig lesznek, ^lőzetes jelentkezéseket az igazgatóság már elfogad. Beiratkozásnál négy középiskolai osztály végzését kell igazolni, aki 5 osztályt végzett, különbözeti vizsgával a második évfolyamra vehető fel. '
