Hetikiadás, 1927. január-június
1927-02-22 / 8 [1511]
Azok a magyarok, akik tulkerültek a szük magyar glóbus0:1, jól tudják, hogy milyen óriási tévedésben vaunak azok, akik magyarságuk lényegét abban látják, hogy :.em tanulnak meg németül. Ma már látókörünk kiszélesedett annyira, hogy tudjuk, nyelvek tudása nélkül nagyon nehéz boldogülni a világiban, '•• Az iskolás gyerekek állai.dóan panaszkodnak'-minek nekik latint, görögöt tanulni, hiszen ezeket a halott nyelveket ma már senki se beszéli; Az senkinek se jut eszébe, hogy azon felháborodjék, mert meg kell tanulni azt, hogy háromszor kilenc az huszo:üiét< Pedig a helyzet az, hogy a latin nyelv tudása van olyan fontos, mint a számtané* Hogy miért? Megmondjuk, Az angol nyelvben például a szók hatvanöt percentjét vissza lehet vezetni a latin eredetire* Ha tehát valaki tud latinul, legalább is az iskolába:, jól megtanulta a leckéjét, az soknál könnyebben fog megtanulni angolul, mi.-t aki sose tanult latinul, vagy elhanyagolta azt az iskolában. Ez világos, ugyebár? De még az angolnál is fontosabb ebból a szempontból az úgynevezett latin nyelvek tudása* Akinek meg van a latin alapja, az nagyon köny::yen tanul meg franciául, spanyolul és olaszul. Ezek az emiitett nyelvek padi..., ideértve természetesen a németet is,_ ami ellen au„ak idején a magyar -hazafiak annyira tiltakoztak, a világ kereskedelmének a nyelvei. A kereskedelmi ügyleteket majdnem kizárólag ezeken a nyelveken bonyolítják le* Igazán fölösleges tehát hangsúlyozni, hogy ezeknek a nyelveknek a tudása mennyire fontos a mai kereskedelmileg teljese-, ^kiérett korszakban; A világ egész üzletinek több mint a felét angolul bonyolítják le-j Utána rögtön a német következik"és" azután a'spa.yol. Ismeretes, hogy íélamerikában milye., elkeseredett kereskedelmi harc folyt a piacért a németek és angolok között* Ebből a harcból 9 németek kérőitek^ki győztesen* Mi volt ennek az oka? Az, hogy a németek teljese;, tisztában voltak azzal, hogy soknál könnyebben tudnak üzleteket kötni a délamerikaiakkal, ha tudnának a ;yelvükön beszélni, Az angolok az ő hires^sovinizmusukban egyszerűen kijelentették, hogy csak olyanokkal hajlandók üzleteket kötni, akik tudnak angolul. Ez azonban a savanyu a szóllo álláspontja volt. Aminek az lett a k vetkezménye, hogy a spanyolok ._em tanultak meg angolul, azon az alapon, hogy ők nem akarnak venni, nekik el akarnak adni, tehát aki el akar adni, az tanulja meg a nyelvüket, amit a németek nagybölcsen meg is tettek és ennek következtében kiszorították a piacokról az angolokat. Elképzelhető, hogy az az ember, aki a vevővel az anyanyelvén tud beszélni, hamarább és jobb üzletet fog kötni, mint az, aki tolmácsra kénytelen szorulni. A rádió, a repülőgép és az automobil hihetetlen mértékben hozza egymáshoz egyre közelebb a nemzeteket és az embereket. A világ egyre biztosabban halad afelé, hogy közös ;yelvet beszéljenek az emberek. Azonban bizonyos,,időnek megkel kell múlnia, amik ez be fog következni. yélöré tehát nincsen egyéb, mint megtanulni az egymás nyelvét, annál is inkább, mert egyre közelebb kerülünk egymáshoz, egyre inkább egymásra vagyunk^utalva. Ma már csak az engedheti meg magának azt a luxust ho T v ne tudjon, más nyelvet, csak az anyanyelvét, aki visszavonul a birtokara, ott pipázik és nem törődik vele, hogy mi történik a nagyvilágban. Be: hányan engedhetik meg ezt a luxust maguknak? Legtöbbünknek állandóan a^porondon kell lenni és harcolni kell az élettel, harcolni kell a pénzért s en..ek a harcnak egyik .xa.yon fontos fegyvere a nyelvek tudása. Azt mondják, hogy a leg:.agyobb nyelvszakértők a lengyel zsidók, aniknek legalább hat nyelvet kellett beszélni, hogy üzleteket tudjanak kötni^ott fent &aiiciában és a hollandusok, akiknek az a:yanyelvükön kivül németül, angolul és franciául kell tudni, ha egzisztálni akarnak a svájci kereskedő tud németül, franciául ? olaszul, a„golul. Amit ezek megtanultak, araiak legalább enyháryadát másoknak meg kell ma tanulni - olyan szükséges ez a modern, életben, mint villanyvilágítás, vagy a fürdőszoba. tw
