Hetikiadás, 1927. január-június
1927-01-25 / 4 [1511]
A f ö 1 dbirtok reform pénzügyi megoldása. A f öldbi rtokniegváltás ás a kiosztás nagyobbára már megtörtént, de a kiosztott földel: jogviszonyainak rendezése és a vételárak megállapítása igen lassan megy^ Csak a vételárak közlése után fog kiderülni, hogy hányan mondanak le a kiosztott földről, mert a súlyos gazdasági viszonyok között nem fogja az árát megérni, különösen ahol rossz fekvésű és minőségű földeket osztottak ki. Á földbirtokreform kedvező befejezése tehát még a jövő problémája, A kormánynak is gondot okoz a financiális^ eszközök előteremtése a földbirtokreform céljaira. U.i. részben^a megváltási árat kell lehető rövid időn belül kifizetni azoknak, akiktől a földeket megváltották, részben pedig beruházási költséget kell adni a föld-: höz jutottaknak, hogy okszerű gazdálkodást folytathassanak uj birtokukon. Enélkül a földreform minden eredménye kárbavész. Különböző tervek merültek fel a kérdés megoldására, külföldi kölcsönre is gondoltak. Neubauer Ferenc v. igazságügyi államtitkár most egy ujabb megoldási^lehetőséget vetett fel a Közgazdasági Társaságban. Szerinte egyöntetű és gyakorlati kezelés alá kellene venni a kiosztott 1 millió hold földet, az 500 ezres számot meghaladó birtokosával és mintegy 800 uzer parcellájával. E célból oly szervezetet kell felállitani, mint egy uradalmi jószágigazgatóság.. Csak egy ilyen.a teljes parcellakomplekszumon adminisztráló szervezet adhat védelmet a nagyobb zökkenésektől. Külföldi kölcsön.helyett azt ajánlotta, hogy a vagyonváltsá.Tföldck után a kincstár részére befolyó pénzeket engedje at a kormány a. többi megváltott föld árának gyorsabb kifizetése céljaira. Ennek segitségével mintegy 12 év alatt fokozatosan ki lehetne fizetni a megváltott földek tulajdonosait. A gazdahét tanácskozásai. A magyar gazdák a kartelek ellen. A fővárosi és a vidéki gazdatársadalom nagyszámú részvételével kezdődtek meg a napokban a. hagyományos gazdahét tanácskozásai az Országos Magyar^Gazdasági Egyesület rendezésében. Első nap a mezőgazd^sági üzemi, kérdések foglalkoztatták a gazdákat. Sürgették a mezőgazdaságban a számtartás. a könyvvezetés általános bevezetését, mezőgazdasági számtartási osztályok, illetve központ felállítását, A második napon az OMGE tartotta igazgató választmányi ülését, amelyen szóvátették a földíforrának pénzügy megoldatlanságát. Az OMGE a kérdés állandó napirenden való tartására bizottságot küldött ki. Megvitatták az adópanaszokat is, amelyek ellen sürgős orvoslást kértek. A hameadik napon az OMGE közgazdasági szakosztálya tartott ülést és ezen Hadik János gróf, Bernát István, Marschall Ferunc és még többen a kartelek káros adópolitikáját ismertették es ^kérték azoknak állami ellenőrzésié alá való helyezését. A következő ülés az állattenyésztési kérdésekkel és az állatdijazása reformjával foglalkozott. Majd a mehőgazdasági előadások kerültek sorra s a gazdák megnézték :, mezőgazdaságügyi kisérloti intézményeket. Vasárnap az OMGE tartotta meg közgyűlését s azt követően a vidéki gazdasági egyesületek szövetségének nagygyűlése folyt le, Az OMGE közgyűlése után megrendezték a hagyományos Károlyi Sándor emléklakomát, amelyen gróf Almássy Imre, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke mondott beszédet. •• •« Uj vasútvonal M iskolc- T isza-pol gár- Hajaunánás között. . Miskolc városa emlékiratot intéz a kormányhoz a cimben jelzett vasútvonal megépitése ügyében. Ezt a vonalat már régen tervbevették, de árháború az építkezést megakadályozta. A vasútvonal megépítésével megoldást nyerne a tiszapolgári híd régeta vajúdó kérdése is. AÍ4
