Hetikiadás, 1927. január-június

1927-06-14 / 24 [1511]

, ... ^ A kövérsé "befolyása a szellemre. Ma már a köztudatba kezd menni, hogy a kövérség^általában véve igen veszedelmes. A napilapok és népszerű folyóiratok »egészségűgyí . szakértői" legalább nem győzik elé gé ^hangsúlyoz ni, hogy a ^testsúlynak mily na--y szerepe van az ember egészségi állapotának elbírálásánál, s hogy az emberi élettartam hosszára mily befolyással van az a körülmény, hogy valaki meihjyivel többet, vagy kevesebbet nyom, mint amennyit "kellene" nyomnia . A biztositó társaságok mindenesetre igen fontosnak tekintik* ezt a kérdést, s tudvalevő, hogy - - az elhízott embereket nem tekintik . "kívánatos kockázatnak," s nem szivesen vesznek fel biztosításra erősen elhizott egyéneket, még ha e yébként az egészségi állapotuk teljesen kifogástalan is. • A kövér emberekre - akik ilyen körülmények közt nem csoda ha nyugtalankodnak a testük' túlságosan felduzzadt állapota miatt - mindenesetre" rendkívül felvidámító hatással lehet a new yorki Academy of Medici-' ne igazgatójának, dr. Charles M. Danának ama, kétségtelenül értékes szak- • véleménye, hogy a kövérség, vagyis a kelleténél nagyobb testsúly nemcsak ; nem veszedelmes, de minden esetre sokkal kívánatosabb és kellemesebb, mint a keleténél alacsonyabb. Az emberek ezelőtt pár évtizeddel , - • -a kövérséget a kitűnő egészség csalhatatlan jelének tekintették, amiben volt is némi igazság; ma pedi" megfordítva áll a dolog, a kövérséget beteges, veszedelmes állapotnak tekintik, melynek múlhatatlanul rövid élet és .gutaütés a következménye. „ Ez a téves felfogás onnan ered, hogy az olvasékö- . zönsé" rendszerint félreérti az egészségügyi tekintélyek kijelentéseit és intelmeit. A kövérség tényleg veszedelmes ós átkos dolog, ha a kövér .• ember még oly jól érzi is magát, - ha a kövérség- túlzott, vagyis ha oly sok zsir halmozódott fel a testben, hogy az zavarólag hat a szervek, s elsősorban a sziv és tüdők működésére. Azonban még az esetben sem veszedelmesebb a tul-soványságnál. Ellenben az határozottan babonás előítélet, hogy a kövérségnek gutaütés a múlhatatlan következménye. A "szivszélhüdést" vagy gutaütést a véredények megkeményedő se, elmeszesedése, érpatta- , nás okozza. Ez pedi ép ugy bekövetkezhetik a legeingarabb, mint légelli izottabb embernél. A túlságosan könnyű testsúly határozottan veszedelmesebb, mint a túlsúly. Ellenben a, kövérségnek, ha az nem igen nagy, számos nagy előnye van. Először is a kövér ember nem fázékony, nem hűl meg oly gyor- • san, ^mint a sovány, s több betegséggel szemben nagyobb az ellenálló képessége. A legnagyobb előnye pedig az, hogy igen jótékony hatással van az idegekre. A testsúlynak bebizonyithatóan nagy befolyása van az emberi "lélekre," vagyis az idegrendszer állapotára, a szellemi életre. A bőr alatti hsirpárnákijótékony hatással vannak, s védelmül szolgálnak az idegzetre; ezért van az, hogy a kövér emberek általában kedélyesek, vidámak, nem könnyen izgulnak fel, nem idegesek. Ezzel szemben tény, mondja Dr. Dana, hogy a kövér emberek szellemi képességei nem^valami kiválóak, s nagy alkotásokra egyenesen képcelenek. Az idegeik állandóan annyira pihentek, mintha folyton brómot szednének; a feles zsírtartalom miatt ugyanis a központi idegrendszerük nem kapja meg a stimuláló anyagokat, ami azt a lelki állapotot vannak hivatva megteremteni, amit "inspirációnak, nevezünk, Tévedés volna viszont azt hinni, mintha a kövér emberek valóban "hájfejüek" lennének. Mert a zsírszövetek csak a bőr alatt, a test külömbözo üregeiben halmozódnak fel, az agyvelőben azonban soha. . Az agyvelőben nincs «háj," hanem csupán bizonyos zsirszerü anyag, melyet