Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-26 / 17 [1511]

Az uj olasz munk

atörvény. Az olasz fasóista párt nagytanácsa beható tárgyalés után elfogadta a munka-törvény végleges szövegét. Ezzel az intézkedéssel uj állapokra fektetik és szabályozzák a munka és a. termelés alkotmányát . Világgazdasága és világpolitikai szempontból óriási jelentősége van ennek a szabályozásnak, melyben a fascista kormány állami felügyelet alá helyezett szindikátusokat alakit és ezek a sz"»ndikátu- . sok képviselik a munkaadók és a munkások valamennyi szakcsoportját. Az uj olcsz munka-törvény áll mm elismerést, állami ellenőrzést és vitán esetekben állam

1

' döntést hoz a munkát érintő minden viszálykodás esetére és ezzel döntőleg szabályozza a világgazdaság egyik legnagyobb kérdését. A munka-törvény 30 cikkből áll. Megállapítja a munka társadalom kötelezettségét és rendelkezéseiből kitűnik, hogy az állam egyformán védi a tilajdont és a munkát. A korporativ állam és szervezete, melynek deklarálása ez a charta, egységes célokat szolgád és ezek a célok arra irányulnak, hog,, a t$¥0#ldk jólétben élj en»k éú ct ii-. TÍZ- ti h. fc.< lOiü ki f - jlőujék. Megállapítja a ohertc- , hogy mind- n hivatásos, vagy gazdasági szervezet szabad, azonban csudán a törvényekben elismert és állami felügyelet aló helyesett szlndikátuGiick áll jogábc.n az, hog,: orvén- c-cen képviselje a munkaadók ős munkások valamennyi kateg°riá ját. Ulcir ja &zt is, hogy Olaszország ös.'VzeS munkásc.i ós aunke*<?.dói kuxj.t-cDiv s/-tizedeseket kötnek és ezek a szerződések kj egyonli t-k a munkaadók és uiunkások eliaitő tes érdekeit és alárendelik r.zokc-t a ujjasabb termelési érdekeknek. Vita esetén, uint le gf őbb áll,,mi szervezet: a munkaügyi tanács avatkozik bele a munkaügyi ellentétek szai •-'!„ c zá&* céljából. Intézményesen biztosítja a charta, a jogi egyenlő só ;ct a munkaadók és a munkások között* A , termelő , rgr ^ jyüttos ^uiik.ojából ala kul ki a fei:k között a jogok és kötelezett--é gek kölcsönös.; égc . A I-gföbb cél és a legmagasabb állami feladat a termcléc fokozása. Az állam csupán akkor avatkozik be a gazdasági vállalkozásokba, ha az állam politikai érdekei forognak kockán. Szabályozza a törvény 5 munkabér kóré lését is és megállapítja az alg.nfl zetések nagyságát. Elrendeli azt is, hog; az akkordul j.- •> abásokat ugy kell megállani tant, hogy egy :..zorg

v

i..

I

as munkás normális munkabírás mellett az alapfizetést meghaladó minimális keresményt érhessen el. A munkást varárftap> #i.zetéoes munkanap illeti meg. ggy évi i'cgla koztatás után a munkásnak minden^ évben fi zetéces üdülési szabadság jár. Az önhibáján ki.yíil c-lbocájtott munkásnál: állandó ÜSOÖÍÜ vállalatoknál joga van egy szolgalati év keresetének megfelelő kártérítésre. Cs-y.k a legsúlyosabb emet..kten Vah helye a munkások vé ;klelégités nélküli elbocsájfásának . A munkás betegségé, vagj katonai szolgálatra v»íó behivása ,. h-tsití szolgál 5a t okot t felmondásra. A baleset, betegség és anyasági biztositás j^Vtását és kiterjesztését állami feladattá teszik. A munkás elhalálozása esetén özvegyének egy évi végkielégítés jár. A charta általában exofi szociális érzésről tesz tanúságot és egyes rendelkezései annyira modernek és bátrak, hogy ilyen szociális biztosítékokkal eddig még a világ egyetlen államának"munkássága sem rendelkezett, A munka-charta kiadás., nem csak az olasz nemzet életében kezd hatalmas u; peri0dúst, hanem példát ad a világ minden nemsetének a munkáskérdés'helyes és igazi megoldására.