Hetikiadás, 1926. január-június
1926-05-11 / 19 [1508]
or sz ' r* okban V A legnagyobb buzaf ogy 7 sz t ás fe'_íy amerikai statisztika szerint ^anadában van, ahol egy-egy lakosra 268 kilogramm esik* 200 k --on felül Van a fogyasztás oég néhány más államban, igy Franciaországban ás Belgiumban is. Sp any el or s zugban , A iigl^ába.n és 3 vé der s zágban- körülbelül 1 1/2 sz'z kilogramm buzafe gyászt é s esik e Zy~ (! l>y lakosra* Vala_iivel kevesebbet fogyasztanak Olaszországban, az Egyesült Államokban, Bulgáriában. % régi Ausztria-Magyarország területén 117 kilogramm volt a fejenkénti átla/gos buzaf ogyasz tés.» A a narchia területén keletkezett uj államokról nem számol be a Statisztika. Í00 kg*-m felül van még ^ea^ni^ah is a f ogy .-sz tás i de 100 kg alá süly ad Dániában »- ^é.x te r szagban , Ore szer s zugban, még kevesebb Ju g< szláviéban* Indiában és Japánban, ahol a rizs és egyéb élelmiszerek igen nagy szerepet játszmák a buz/val szépben}- az át* lagcs fejenkénti fogyasztás csak 22 kg-ot, illetőleg 14 kg-ot teszi A. -.vümölos teroelós he. nyat *1 * sa ? A budapest környéki gyümölcskultúra az utóbbi időben hanyatlást mutatott, főleg az őszibarcktermelés hanyatlott. A problémának a megvitatására a Duna-Ti szo kö zi Mezőgazdasági Zomara értekezletre hivta össze a pestkörnyéki gazdikat, A tanácskozáson, mely iránt igen nagy érdeklődé s nyilvánult meg ismertették azokat a fajtákat, amelyek az ad>tt viszony* knak legjrtban aegftl lnek. Rámutattak arra, hogyan lehetne á földr-f-m h/zhelyakol oját gyümölcstermelési propagandával egybekötni. Péld'nek felemlítették a mindszenti esetet: itt. 20 Oü kerteshez van. Hr minden ily en kis kertben csak öt-öt darab cseresznye fát, kajszin- és őszibarackfát, ültetnek, ez a 30 darab fa már marmaaik •.szt-ndőb•-n 6 milliárd ker na értékű piacképes gyümölcsöt ter/.a, vagyis 1500 hald búzatermő snek f el el meg. Itt e.áLitjük meg azt is, h ? gy nálunk a hivatásos kertészeken és néhány termesze tbar át on kivül nem igen szoktak a gyümölcsfákkal törődni. Még a kimondottan gyümölcstermelő vidékeken sem lehet ..:ks zerü védekezésről beszélni, legfeljebb az őszi lehcrnyóz^st és a. törzsnek téli b eme szelesé t végzik ol a gazdák. Pedig külföldön párhuzamos kísérletek alapján mutatták ki, hogy mig a permé te zetlen fa átla gt'-rméso bizony s feltételek között 77 kg veit és ebből csak 15.3 jí volt egészséges, a permetezi, tt fák 272 kg 'tleo t.rmést adtak, 76.2 fi teljesen hibátlan, egészséges .gyümölccsel. A gondozott fa tehát 1.064.000 kor n x t hozott tisztán a munkabér és a fa gndoz'sára fordított anya: levenáss után. Ez mutatja, hogy a gyümölcsfák védelme milyen nagy gazdasági haszonnal jár. Egy-egy gyümölcsfa egyébként is . ly nagy értéket képvisel, he gy a gondozást mindenképen megérdemli. Egy fáról közepes termés mellett is, ha nemesi aj t .1 j u és egészséges a gyáy.eölcs, másfél-, esetleg két'^milli ó értéket lőhet eladni. Magyarorsz'gon több, mint 25 millió gyümölcsfa van, tehát, ezeknek együttes t.rm'se a legszerényebb becslés s zerinl is több billió papirkr.rona értéket képvisel. Nemzetgazdasági szempontból is igen fontos vt Ina tehát, ha' gazdák gyümölcs/pik jó karban tartusával többet törődnének.
