Hetikiadás, 1926. január-június

1926-05-11 / 19 [1508]

LÓhuro és lucernát^ rmc lé sünk legnagyobb ellensége az aranka. Sz az élősdi növény, melynek gyökere nincsen és táp-, „ szívói so jit sé ré-"el más élő növényekből, különösen p^dig a lóheréit^ és lucernából szedi táplálékát. 4Íiiek folytán, a' megtámadó tt növényeket fej ledé sükben gátolja s rendszerint el i s: pus zti t ja . Az aranka a l°horr és lucerna takarnmiy növényeinkben évről évr<. mindnágyebb kárt okoz, sok vidéken azok tf-rmf ^zté sé t leh *tc tlo nné teszi. Az aránkétól megtámadott növénnyel együtt elhal a rajtoló vő aranka is, de akkorra már többnyire naget érlel. Az arankairtást már a földm. ügyi kormány is elrendelte, de ez minden gazdának fontos érdeke is, mert rendkivüli pus z ti tásry az ennek következtében keletkezett tak^rrfnyhiány, állattenyésztésünket nagymértékben veszélyezteti . Az arankairtást eddig a "fertőzött terület kik apái árával , al ás z á.nt á.sával végezték, vagy szalmával betakarva az arankafoltot, azt meggyújtották és igy f vlperzsr-lték . Ezen el j ' rás s sal azonban nemcsak az arankát, de az anyanöványt is kiirtották. Az . arankairtás ezen m

ü

dszv rc körülm'nycs, sok fáradságot, munkát és körültekintést kö vet el . K% sérlo t - zt-. k különféle gyomir t ókés z 1 tmény permetezéssel is, ezek azonban gyenge hatásuknál fogv^ kevésbhé v'ltak bj. li jobban a Uhinoin vegyi gyár Kuskután r-1 nevezés al? tt olyan gyomirtó v

.erme tezős z .rt hozc tt forg lomba, amely ötszörös hígításban permetezve, t<;l jc s biztossággal semmi siti meg az arankát és terpesze tsz o-iien a volo ellepett anyanövé>ny lemlczatát is. Ezen permetlé azonban a yökérzot.t nem bányt j a, az a legelső esőzés után újból kihajt és szépaaa bokrosodik. A»Auskutár előnye tehát, hogy . kapál és , szalmahordás nélkül egyszeri "permetezéssel tökéletesen irtjuk az aranka 1-, ür o s folt nme marad, ut x

nv( tni nem kell. Maga az eljárás pedig oly kevésbe kerül, hegy alkalmazása minden körülmények között; ga-zdaságos. Kö t

k'_• - ..övé tették a kuko ri c a-moly elleni védekezést. A földaivelésügyi miniszter rendeletet adctt ki, mely szerint .maidén birtokos köteles a kukerica-mely telelő hernyójának irtás'?, céljából az előző év terméséből származó tengeri kórOját, csumáj't, valamint a tengeri tuskó, tevábbá a megszárítva eltett csalamádét, cirokszálat és cirekszakált, minden év május 15-ig felhasználni. Vagy amennyiben azokat fel nem használták, a kukori ca-moly pilléje kir epülé sének me ;*akadály o záeára, alkalmas módon elraktároz.-.! vagy me gs emmisi teni . Kerítés készítésére, -tetőfedésre, gőmkunyhok stb. léte;Si tósére csakis egy évnél régibb kukorica szára£ ragy circJetkorÓt szabad használni. Az ezekből az anyagokból ily régi készlet nem áll rendelkezésre, ugy p°tlásul gyék.ny, napr«íe rgó, szalma és más h. senió anyag felhasználása célszerű. Erd o i f ac somé té k ki oszt á.s a . A Eöldml.velésügyi minisztérium az állam erdészeti facsemetekertekből a folyó évben ls nagyo bb menny is é gü kizárólag erdősítési cé 1:• a aVm-.lmas erdei facsemetét hoz ki. AZ érdeklődőknek a 'tervezett eraősit és^k helyére illetékes állami erdőigazgatóság adja meg a szükséges felvilágosi tást. a« erdői, gaz g?t óságok jelenlegi székhelye-'. G-öd ö'_lő , Miskolc, Debrecen, K& C skem ét , . Kap o svá r és Veszprém-