Hetikiadás, 1926. január-június
1926-03-26 / húsvét [1508]
Húsvéti a n v a • g . , Húsvéti lapszám előtt nem k ö zölhető ,! sz . 1926 • l oldal. Almássy László cikkének folytatása. / - Bzt a teljes elismerést meg is adja minden tárgyilagos biráló, még a külföldön is, de nem tagadja me g az ellenzéknek egyik része sem.-Csak a szélsőséges radikális ellenzék nincs megelégedve és eltussolásról heszél, mert őt csak kormánybuktat ási szempontból érdekli a bűnügy. Pedig ez a. kérdés nem ebből a szempontbél, hanem csakis a nemzet nagy érdekének, a nemzet becsületének^ és a külföld előtt való érintetlenségének szempontjából birálandő el . - Bethlen István gróf miniszterelnök ebben a nehéz ügyben az ország érdekeit megfelelően képviselte. 3zt a bizonyítványt nieni mi állitjuk ki, ezt a külföld adta ki, amely a^nemzet hivatott képviselőjét Genfben a régihez teljesen hasonló megértéssel és nagyrabecsüléssel fogadta. - Azt hisszük, ez. a kálföldi elism rés és méltánylás a legszebb húsvéti ajándék, amolyet Bethlen István 'gróf miniszterelnök a magyar nemzetnek Genfből hozhatott. A né-met császár mai élete. AZ Evening News minapi számában intervjut közöl Carlyle Sándorral, a belfasti Harland Post volt vezérigazgatójával, aki a napokban az egykori német császár meghívására %oornba utazott s ott töltötte a vasárnapot és a hétfőt. Az öreg Carlyle, meghitt e:jfrere II. Vilmosnak. Tapasztalatairól elmondta, hogy Doornban ugyanolyan az élet, mint valamikor Potsdamban volt, a császár és császárné fényes udvart tart, estebédhez a volt uralkcdó díszegyenruhában ül le, éppen ugy az udvar tagjai, akik tisztek s mindenki feltűzi csillogó rendjeleit, A császárné pompás estélyi öltözékben jelenik meg az asztalnál. IJ. Vilmos fiatalosabb, mint valaha, noha szakálla és tömött bajusza hófehér. A háború okairól ezt mondta'a volt császár az öreg Carlyle-nék - Bros a meggyőződésem, hogy ha a diplomácia becsületes lett volna és az angol kabinetnek valamely más tagjai , ne:m Baldwin, Berlinbe jött volna annak idején, a dolgok egészen más irányba terelődtek volna. Akkor a háború nem tört vclna ki s átvették volna a szerepet a nemzetközi jogászok: igaz, hogy én a jogászokat sohasem szenvedh ettem. Anglia jövője miatt nagyon aggódik Doorn ura. Betteneteseknek tartja a brit világbirodalom pénzügyi terheit, amelyeket az angei nőn nem fog sokáig bírni. Természetesen a sárga veszedelemről is szc esett és II. Vilmos megjósolta, hogy nem csak Angliát, hanem az egész világot Ázsia felől fenyegeti a legnagyobb baj.
