Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-26 / húsvét [1508]

Húsvéti lapszám előtt ne a közölhetői sz . 1926 ... 3.oldal. A magyar rádióról. A Magyar Rádió sokkal fiatalabb 'intézmény, hogy ne állna a 1 publikum érdeklődésének'középpont iában. Az érdeklődést dokumen­tálják a sajtóban napvilágot látó gyakori hoZzászólások is, me­. lyek között sok igen életre való ötlet és helyes kritika nyilvá­nul meg. MegnyiIvánul azonban igen sokszor hozzá nem értés, fél­reértés, valamint a Magyarországon minden kérdésben konstatálha­tó jelenség, hogy a kritizáló csak a maga sokszor igen" szük látói* s zem szögéből néz 1 ' azt, amikhez hozzászól és kritikája ennek meg­felelően néha ijesztő hozzánemértést árul el. Az alábbiakban néhány; a rádióval kapcsolatos kérdést érintek, melyek körül a legkülönbözőbb vélemények nyilvánulnak meg. A Magyar Rádióállomás bevezette a hivójelt, amelyet, a külföl­' di állomá'sok nem használnak. A közismert hivójel a líagy Bercsényi Miklós kezdetű régi kuruc ének^első motívumaiból áll Is olektri­kus uton kerül leadásra, A hívójel célja, hogy az előadás'előtt a gépek a megfelelő bMlámhosszra idejében és könnyen legyenek le­állíthatók. Bbből á szempontból ez "sikeres és üdvös ujitás. A kifogás r ellene több oldalról azért merült fel, mert'a szünetek­ben a hivojel zavarja a külföldi állomások vételét. A Magyar Rá­diohirmondo^igazgatósága honor'lta azoknak kívánságát, akik ebből a szempontból a hivó.jelet zavarónak tartották és ugy o,ldctta meg a ,kérdést, hogy a hivójelt csak 1-2 perccel az előadás* megkezdése előtt adják. 3z helyes megoldás, mert egyrészt nem zavar felesle­gesen, másrészt lehetővé teszi_.a vevőkés zülékek ide jében való. he­lyes beállitását. K ö m fogadható el az a kritika, hogy a magyar adóállomás miért vezet be hivójelt, hiszen a külföld'nem csinálja. A külföld emlegetése nálunk _• mindig kényelmes argumentum. H: konveniái valami, ami külföldön szokás, akkor lehet rá hivatkozni, ha nem konven iái, akkor nem hivatkozunk ra x Bbten az esetben szá­mos,külföldi radioana teurtól hallottam, hogy a magyar állomásnak ez az ujitása igen praktikus és jé. "Bgy második momentum, amit sokszor kifegásolnak az, -hogy miért olvassák be az egyes előadá­sok előtt a magyar nyelven kivül németül és franciául is a leadás­ra kerülő zenemű szerzőjét, óimét és előadóját, vagy a felolvasás­ra kerülő mü i«róját és előadóját. ín azt hiszem, hogy a magyar kultúra megismertetése szenpontj'ból fftleg a zene számosnál erre a beolvasásra feltétlenül szükség van és nagyon szük látókörre mutat az az argumentáció, hogy ezt más ( állomá sok nem teszik és. hegy nem­zeti büszkeségünk rovására megy az, ha mi a saját nyelvünkön ki- ' vül más nyelven is bevezetjük az előadásokat. 3gy másik momentum, amely- némely oldalról kritika gyanánt fel­merül, az előadások niv^aujának a kérdése. Olvastam olyan újság- ' kritikát is, amelyebben a tekintetben dillotanti zmussal vádolja meg.a Sá.diOhlrmondo vezetőségét. Kn a R ' di ohirmondó vezetőségét nem ismerem, engem csak az érdekel, hogy a rádió mit ad le. Meg­állapíthatom, hogy ami az e13adásoknak'prczai részét illeti, ab­ban a magyar állomás eddig'rövid fennállása óta egész Hu ró pá bar. határozottan vezet. Prózai előadásokat hallhattunk a magyar irodal­mi, közgazdasági és közéletnek legelsőrangu s zereploitól. Hogy csak találomra emlitsek néhány ne Vet,: Rákosi Jenő, RTlassi ts^Syula, Balázs Károly, Bethlen Margit grófné, Apponyi Albert gróf, Klebels­berg Kuno grOf, V,.ss József, Szász Károly, Móricz Zsigmond, Kozma Andor ós sok más hasonló név. szerepelt a Rádióhírmondo programmján Szek a nevek közéle tünknek - első vonalába- tartozó reprezentánsait jelentik és aki a külföldi állomások pregrammját ismeri, ott hoz­zá hasonló neveket találni nem fog. /f o 1 vt a t á s a követk«e zik /

Next

/
Oldalképek
Tartalom