Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-28 / 101 [1507]
/ Vis s zapillantás az elmúlt aazda.sá.~i évre, fclyt. / Ksxdaaó Bz-rk a körülmények okozták, hegVy a jó terméshez fűzött remények nem váltak te, sőt éppen a najy termés ok» zett mináenten clyr.n erős kinálnt- t, h( gy az árak lényegesen csökkentek és sek esetfc len a ternelési költségek niv°ját sem érik el. A . iint látjuk, az elmúlt gazdasági év jót, rc sszat vegyesen hozott és sok megoldandó kérdést hagyott az elkövetkező," 1926-t s esztendőre. A megeldés, mint a fenntelli példék is tizenyitják, eléggé összetett és a többi államok gazdasági viszonyaitól is függ. Egyelőre pedig sok európai állam negyen nehéz gazdasági viszonyok között küzködik. Elég csak Frrnciarrszág és Lengyelország pénzügyi krizisére utalni, elég ha megemlítjük, a cseh ipar pangásét.., a román mezőgazdaság zilált állapotát, a német munkanélküliséget, - Irtjuk, h.gy Európában még mindig ...cgvannak a háború okozta gazdasági, bajok és aScfc leküzdése, csak lépésrőllépésre haladhat. Ez a kérdés annyitan is nagyon közelről érint bennünket, mert Magyarország export állam és csak ugy t.ldegulhat, ha terményei számára piacikat biztosit idegen területen. Ehhez kereskedelmi szerződések szükségesek, AZ erre vonatkozó tárgyalásaink az elmúlt év ík lyamán nem vezettek megfelelő eredményre: 0>. wS.ztrák- kkal és a csehekkel régóta huzódo tárgyalásokot mé ; mindig nem tudtuk befejezni. Mindkét ország olyan kevés megértéssel viseltetett a magyar érdekek iránt, oly kevés engedményt volt hajlandó adni a tőlünk kapott engedményekért, annyit halasztgatta a végleges aeecl&fst és a velünk való kiegyezés helyett a Népszövetség presszió ját akarta igénybe vonni, hogy végre is tárgyalások tefejezotlenül abta maradtak. így tehát a jövő évtől kell várnunk a ránk nézve ezen két legfontosabb kereskedelmi szerződés megkötését. Sikerült azonban megegyeznünk az olaszokkal és franciákkal, sajnx s ezek a szerződések csak kisebb jelentőségűek, A lwcrnói szerződés, ugy látszik, kedvezőbb gazdasági feltételeket fog teremteni Európában. Így, ha kellőleg kiépitjük gazdasági berendezésünket,^aog-van a reményünk_arra, hogy kedvező feltételek mellett kapcs lódhatunk bele az európai icrgölmba. Do v.-jj>. n megvannak e feltételek ahc z, hegy ezt a *c lső kiépitést végrehajthassuk? Kétségtelenül! Tudjuk, hogy a kerm/nynak 200 . illió aranykoronás beruházási programmja van, amely hárem évre terjed, s a..c lynek első részletét a Népazcvetsé g mér engedélyezte is. A beruházások révén a gazdasági életi e kerülő pénzáramlás ..inden bizonnyal <ly jótékony hatást fog gyakorolni, hogy a magángazdaság megerősödése mielőbb bekövetkezik. Ezek a jelentős pénzösszegek a kereseti viszonyekat is meg fogják javitani. A kereseti lehtőségek talán seh<. 1 sem elyan rosszak, mint Magyarországon. Ha ezek megjavulnak, a fogyasztás f c kr ól-f <_.kr a növekedni f i g . Ez óriási lendületet adhat a gazdasági életnek, ..:cr t hisz ebben a tekintetben a legjobban el vagyunk maradva a hábcru előtti életnivó mögött, igy tehát a javulás, a viszonyok állandó fejlődésének a lehetősége a legnagyobb mértékben adva van. í\Z állóm az adók csökkenté sét" is tervbe vette, továbbá a kincstári árrészcsedések rendszerének aegszüntetését, ami szintén kedvező lesz ugy az egyes emberre, mint a gazdasági életre. De a kereseti viszonyok javulása amúgy is könynyeblé teszi az adóterhek elviselését, az adózás jelenlco a külföldön is olyan súly. s, mint nálunk, dc az ottani lakosság azért viseli könnyebben, mivel a jövedelme ja;y-. tb. Sz lesz a helyzet ezentúl nálunk is. A javulás tárgyi feltételei tehát, mint látjuk, adva vannak. K.rínánk stabilitása és nagy ércfedezete, továbbá a deficitmentes államháztartás mellett biztosi tv© lehetünk arról, hogy a beruházás és termelés „onctét mi "sem ftgja zavarni, a földi irt. kigénylés is befejezést nyert ebben az évben, i.-y a ae zőgazdasí gi munkálkodás is zavartalanabb és nyűg, dtabt lesz és a földbirtok lesett és könnyebb hitelhez fog jutni. /folyt, köv,/
