Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-28 / 101 [1507]

/Viillantás az ciuült ~e zdasáoi évre II. i iyo./ a m" stani hitelekért legalább, tiz százalékot kell fizetni évente, oz pedig majdnem a duplája a békebeli kelcsen kamatának, A külföld . azentan egyelőre nea ad olcso*blrn pénzt, aert a tiz százaiéköt a nagyobb haszonra delgozó ipari államcklr.n megkapja, tőlünk sem akar hát kevesellet elfogadni: pcuig a mezőgazdaság kb. csak bt százalék haszonra dolgozik. Igy tehát a hitelviszcnyoknrk lényegesen javulniek kell, hegy a gazdaságnak tényleges haszna legyen a kölcsönökből. A kihelyezési kamatláb az elmúlt óvben a Nemzeti Bank pénzpolitikájának hatása alatt lényegesen csökkent, ugy a fővárosban, mint a vidéken és sok esetben ma u/r harminc százalékkal i. lcsc'bl an lehet pénzhez jutni, mint a mult év elején. Az írszág az nban, sajnr s.

f még mindig nagyon tőkeszegény és a pénzben igen csekély a ki nála t. előrelátható azenba, hegy az emiitett nagy beruházások révén a magángazdaság pénzfeleslegekhcz jut, amí^ bői a tőkeképződés újra megindulhat és megszüntetheti a külföldi vtőke egyeduralmát. \ Mr.ryarrrszá.^ fizetési mérlege az 1924 évien 300.000 aranykoronával v. lt aktiv. Ha Oscnkamagyartrszág fizetési mérlegét, ugy a háború előtti agyaré r szagnak, mint más állaac knak fizetési mérlegével összehasonlítjuk azt látjuk, hogy a aai Magyarerszág és a külföld közötti értékforgalea nagyen lehanyatlott és sckkal kiset! arányrkat mutat, mint amelyeket ncrm'lis viszonyok között el kellene érnie. Magyarország fizetési mérlege 1923-ban 56.4 millió aranykor na passzivumet tüntet fel, mig 1924-ben 0.3 .aillió aranykorona aktivum mutatkozik, AZ 1923"évi passzivitástkizárólag külkereskedelmi mérlegünk hiánya idézte elő, mert ugy a tőkef. rgale_., mint a kamatok ,c sztalékt. k tételei, valaeoint az egyéb tételek is fizetési mérlegünkben aktivumt jolen/tcttek. Ez utóbli tételek aktivitása, jórészt arra vezethető vissza, hegy 1923-bon az ország régebbi adósságainak törlesztésére jelentékenyebb fizetésekot ...ég nem teljesítettünk külföldre. Az 1924 évi mérleg alctiv ve lta pedig al 1 an leli magyarázatát, hegy ebien az évben f e lyt le az i.rsz-'gba a népszövetségi kölcsönből ogy tekintélyes összeg, tovább á ugyanezen évben néhány ne.-y vállalat /^almek/ jelentékeny külföldi hitelt vett igénybe. Ebben az évben már nagyol1 tételeket képeznek azok az össze .ok, helyek külföldi kölcsönök törlesztésére £< rdittattak. 1924-ben íruf< rgalmunk mérlege is jelentékenyebb passzivitást tüntet fel. A két negye bl tétel által kez. tt passzívumot az • nban az ujjáépitési és ...a ;á.nvállalati kölcsönök teljesen ellensúly; zták. AZ 1924 évi mérleg az értékek forgaluában kétszer elyan ...agas szám kat tüntet fel, ...int az előző évi. A jövőre v netk. zó1 g ennek az ér tékf. rgr 1 mának növekedésével számolhatunk. V.lótezinüle.g növekedni f c. g az áruf • rgale .., tová.Uá az« k a fizetések is, amelyeket az erszág megérő sit éséhoz szükséges köz- és :ánkö lesönök törlesztésére eszközölni ftgunk.