Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-28 / 101 [1507]
Visszapillantás az elmúlt razdasá^i, évre. A pénzvisz.nyr.k rendezése és a k. r na statilizálása azt & meggyőződést kel tették s nemcsak a gazdasági körökben, hanem a közvélemény széles rétegéiben is, hegy az ország közgazdasági viszonyaiban a javulás időp ntja elérkezett és az államháztartás kedvező al altul ás a mind erősehír ©n fogja éreztetni jótek ny haté áát a gánga zdu/r'g fejlcdérében is. A z 1925 esztendő rérzten te is váltotta a hezzá fűződő reményeket és hogy a várakozáséit részben nem teljesedtek a kivánt mértékben az majdnem kizárólag raj tünk kivül álló ^k^ken múlott. •Kctségtelen, hogy közgazdasági viszonyaink alakuláséban igen sok kedvező jelet látunk az év folyamán és csak azutlsó, téli hónop.ktmn fordul ismét r sszabbra a mérleg, az adózlaban beállott könnyitések, pl. a forgalmi adó l«r zzálli tása, a mekőgazdeságnak juttatott hosszúlejáratú kölcsönök, a ...agyor k rónának az angc lf c ntte.l kapcsolattan való értékemelkedése, a magyar valuta biztos peziciója v. kü my c «ő áll c mc k- -r e- ml ó és ingadozó vrluté.a között, az államháztartás egyensúlyába kedvező terméseredmény, a külkereskedelmi irgalom passzívájának jelentős csökkenése, az árak olcsóbbodása, a munkanélküliség és a fizetésképtelenségek lassú gyógyulása _;ind kedvező momentumok és arra utalnak, h gy a magyar gazdasági élet alapjai egészségesek és közgazdaságunk aeg fog tudni küzdeni azokkal az akadályokkal, amelyek útjába vetődnek és le fogja győzni az; #kat a kevezőtlen körülményeket, amelyek a fentebb felsorolt számos biztató gel hatását részben lerontják vagy ellensúlyozzák. V«.ai~ak ugyanis olyan retardáló események, amelyek, bér ag;cdal mmal nem tölthetnek el, de amelyeket csak SZÍVÓS ea céltudatos gazdasági politikával és részben hesszatt idő alatt tudunk leküzdeni. Igy, Jlvöi' oz egyik legfontosabb kérdést érintsük, itt van mindjárt a mezőgazdasági értékesítési válség. N«? u kell bővebben kifejteni, hogy ez mily sok vc natlm zéstan érezteti karc s hetását. Nem\ csak a gazdák, de közvetve érzi az ipar és a kereskedelem is, mert 1 mindezek a termés kedvező elhelyezésétől várták a for.grlem megélénkülését, a kereslet növekedésit, azt, hogy a terméstől befolyó pénzmennyiség lendületet adjon a magángazdaság tevékenységének, 1 h< Cy a pénzhiány enyhüljön és az,adóterhek könnyebb elviselését.' ÜL.st ezek a remények mind elcdázóu-t^k^ mert hiszen az értékesítési válség nem cly tünet, mely egyik napról a másikra kiküszöbölhető lenne. 3- a válság nem csak nálunk van meg, hanem érezhető az öozszes európai piacikon, sőt nem túlzunk, ha világszerte mutatkozó jelenségnek nevezzük, legmélyebb oka az, hogy a fogyasztás még mindig jOval kisebb, mint a háború előtt, a termés pedig lényegesen nagyobb volt mindenütt a tavalyinál; igy a szükségletek elosztása egész más medert en folyik mint az előző években, a gazdasági tényezők sincsenek tisztában a szükséglet mértékével s igy a keresletben töblször stagnáció áll be. A Mc-.gyar buza ugya»n az európai piacok egyik legjobb buzafajtája és mint minőségi áru különleges keresletnek örvend/igy pl. a mo stani szezonban (XU-.sze r szág, ás az olaszok közvetítésével Görög- ós Törökország vasérc ltr.k nagy menynyi segélte*/, azonban egy olyan általános gazdasági jelenséget, mint a mostani terménypiaci pangás,.természetesen a magyar áru-nak is,meg kell éreznie. Még rosszabb a helyzet a borpiacon.; négy millió hl.- be rtermé síinknek eddig csak igen csekély töredékét tudtuk elhelyezni külföldön. A borfogyasztás rendkívül jelentős mértékben csökkent majdnem az összes külországokban és legtöbbngire csak a gyengét! szesztartalmu spanyc1, olasz és délfranciaországi borokat vásár lják. Mindenesetre erős , propagandával lehet fokozni borainknak a külföldön való. nagyolt elhelyezését, de nem küzdhetünk ,le egy olyan világszerte mutatkozó körülményt, mely a borfogyasztás csökkenéséten mutatkozik. /f...lyt. köv./
