Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-17 / 99 [1507]

UKMAuUS LEVÉLTÁR A- szebb aa/evar- jövő, üt ja. Kszekció Örxí'y Imre kincstári főtanácsos nyilatkozata. Munkatársunk felkereste CJrffy Imre nemzetgyűlési képviselő, kincstári főtanácsost és beszélgetett vele az ország gazdasági helyzetéről. Örffy Imre a következőket mondotta: - A magyar nemzet államgazdasági perspektíváját figyelve azt a három alapvető szempontot kell minden gazdaságpolitikus_ nak irányad°ul vennie, amelyet a pénzügyminiszter ur kifejezett. Azt tudniillik, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a magángazdasága élet megerősítése és talán a legszebb, de leg- '. nehezebb, amely viszont a két előbbi nélkül el nem képzelhető: a szerves szociális gazdasági programm kiépitése. Az utóbbira irányuló szándék nélkül ma már egy kormányzatnak, sőt kormányzati irányzatnak- sincs létjogosultsága. Mint gazdaságpolitikus is alapigazságnak tartom azt, hogy szociális kiengesztelődés és kiegyenlítődés nélkül nyugodt és boldog államélet lehetetlen. Bizom abban, hogy mindazoknak a férfiaknak lelkében, akik az ügyek élén állanak, élénken, él a szociális érzés és éppen ez ad tápot annak a reményemnek, hogy immár végre megkezdhetik ugy a kormány, mint a mögötte álló pártok annak a programmnak valóra váltását, amelyet előzetes gazdasági megalapozás nélkül megkísérelni vagy tudatlanságnak, vagy gonoszságnak tartok. - -&nnek a meggyőződésemnek megokolásául legyen szabad a háború utáni forradalmi kormányok meggondolatlan, megalapozatlan és lelkiismeretlen shociális terveit felhoznom, amelyek a tájékozatlan néptömegek élámitására alkalmasak lehettek ugyan, de valóra váltásuk esetén feltétlen társadalmi és gazdasági katasztrófába vitték volna az amúgy is teljes.on legyengült országot. - M^.st kinálkozik az első alfel^om, amikor végre levegőhöz jutottunk, amikor a létkérdés legsúlyosabb harcai után gondolhatunk immár szocális kérdések komolyabb megoldására is. Utalok itt a kormány beruházási javaslatára, amely talán az első pillanatban tisztán gazdasági természetű kérdésnek látszik, de amely mögött Óriási jelentőségű szociális kérdések is vannak. - A gazdasági életnek a beruházások folytán biztosan elkövetkező felpezsdülése munkaalkalmakat s ezek viszont megélhetést fognak adni mindenki számára, aki ebben az országban akar és tud dolgozni. rmé szetesen nem azt jelenti ez, hogy egy csapásra változik meg a helyzet,' hanem azt, hogy fokozatosan javul odáig, hol ismét mindenki doIgofehatik. -Igazat kell adnunk a kormánynak abban is, hogy a beruházási programmnak az elsp pillanatra tal^n nem is gazdasági természetű része is produktív és a termelést előmozdítja. A sok közül utalok itt az iskolafejlesztési pro.gr ammra. - A .1 agyar népben mindig meg^volt, hála Isten, ma is meg van az ellenálhatatlanul erős szívósság és fizikai erő a legfokozottabb -munkátoljesitésre is. Hoszen köztudomású, hogy mire képes például a magyar földműves az időjárás viszontagságaitól • függetlenül a nagy munkák idején. - Ám mit sem használ a legnagyobb fizikai erő; sem, ha a magyar gazdasági élet talaja fagyos ugar, ha azt meg nem termékenyíti és meg nem porhanyitja a kultúra él' tő napja. A magyar gazdának - és itt elsősorban a törpe és kisgazdára gondolok, meg kell végre tanulnia, hogy nemcsak szorgalmasan, hanem jól ...s kell gazdálkodnia. A legnagyobb örömmé 1-üdvözölhetea a beruházási programmnak azt a részét, amely az alsóiuku gazdasági szákoktatás el.őmozditás át célozza, s amelynek érdekében, miót^t a politikai pályára léptem, magam is sürgetője voltam.