Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-15 / 29 [1506]

n r'diun borzalmas, hatása. A .föld légkörének hőfoka állandóan emelkedik. Sok tudós töri nos tanában azon a fejét, hogy csillaggá váltczik-e ; át egyszer egy szép napon a föl.d ? Sok, ,nagyon kiváló hirbon álló tudós véleménye szerint ennek elöbb-utebb be kell követ keznie. A röld hőfoka állandóan, ha/bár alig észrevehető mértékben einelkeaik. Manapság már megdőlt az az elmélet, mely szerint a föld állandóan kihűl s végül is megfaggy. Az a hőhullám, amely a mult nyáron az északi sark jégvilága fölött telepedett meg és az örök jég honában óriási területen nyilt vizterületekét tárt fel, talán összefüggésben van ezzel az elmélettel, talán nem. De más jclnségek is emlékeztetnek erre az el«* mél etre. Pár szóba összefoglalva ez az elmélet azt állítja, hogy a föld külső kérge belülről állandóan elved s ha ez teljesen, .elolvad, akkor a földgömb ragyogóvá vilik, tüzes gömbbé változik. Ea ez megtörténik, akkor a föld iójköre saját maga fényével- világítani fog. így aztán a föld kis csillaggá változik át... Ha már most azt állítják, hogy foldunk .hőfoka állandóan emelkedik, önként felvetődik az a_kérdés, hogy mi okozza ezt ? A válasz pedig erre egyszerű: - a rídiur fliszámitc tták, hogy a föld mélyében található összes rídium mennyiség megszakítís nélkül 137-szor több meleget sugároz ki, mint amennyit a földkéreg elveszít kifelé. Bolygónk sziklás külső kérge olyan rossz hővezető, hogy a földgömb belsejében izzó tüz melegét alig {Juttatja el a föld felszínére. * . földgömb belsejében 4500-5000 fok Celzius meleg van. A rédium viszont állandóan meleget termel s mivel ebből alig vész . el valami, a föld belse.j'ének hőfoka ennek következtében állandóan emelkedik, s ez okozza azt, hogy a földkéreg belső fele olvadásnak indul, akármilyen lassú is az olvadási folyamat, végeredményében xx mégis arra vezet, hogy a,földkéreg napról-napra vékonyabb lesz. Mivel pedig a természet munkáj -'nál az idő nem jöhet számi tásba, azért feltehető, hogy több százezerszor százezer év telik még el addig, amig a fold belsejében tomboló tüz a föld kérgét áttörve a föld" felszínére jut. 1)0 ha ez az uj elmélet helyesnek bizonyul, akkor végül is egy napcn be ke11 következ ni e. Önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy mi lesz ez esetben az emberiség sorsa ? Más kérdés az, ha pár millió év múlva még él az emberiség a földön, mennyiben fogja megszenvedni ezt a borzasztó hőmérsékletet és hogy végezetül is nem fogja-e majd ez az emberiség végső pusztulását okozni ? Ami azt illeti, hogy a belső tüz áttöri a föld kérgét, rá kell mutatnunk arra, hogy ez napjainkban ismételve -~iőf cr dul sőt elég gyakori jelenségnek mondható. Mert egyébként ugyan mit/goj jelentenének a vulkanikus kitörések* A vulkán bármilyen méretű is, végeredményében nem egyéb, mint hamutömeg, melynek mélyén a föj.d belsejébe vezető kürtő van elrejtve. Ilyen tüzh'.nyó hegyek bőségesen találhatókelszortan a föld felszínén mindenei elé . Olyanok ezek, mint a ventillátor ok, a szallcztetők, melyeken ker-sztül a föld belsejének izzf heve kilökődik. A fold külső kérge a föld belsejében izzó tömeghez viszonyítva olyan arányban áll, mint a tojás héja a tojás belsejéhez. A vékony földkéreg iszonyatos nagy i.zz/jfcőne got zár körül, mely ugyan nem ág nyilt lánggal és nem is olvadozik állandóan a szó megszokott értelmében, hanem oly borzalmasan magas', hőmérsékletű anyagot tartalmaz, melynek hőfokát, eltekintve a villamos elvasztókályha tüzétől, <jl sem tudjuk képzelni. Min, él mélyebbre hatolunk be a l'öldbe, kilométerenként kb. 2U fokkal emelkedik 0 hőség. De vannak a föld felszínének olyan pontjai is, ahol már egészen csekély mélységben is jelentékeny hcfhk mutatkozik. A geológusok magyarázata szerint ez onnan van, mert ezeken a helyeken a földben köro'skörül nagy rádiátar talmu erőtelepek vannak. A rádium ugyanis erőforr? s, A belőle kijövő sugarak a környezetben ellentállásra találnak és ezáltal meleggé változnak át. ^Ppugy, mint a vaslemezbe furodc fegyvergolyó az átütéskor, a vasicmee ellenállása folytra sebességét melegséggé változtatja át és pedig olyan mértékben, hogy még a golyó is részben megolvad.