Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-15 / 29 [1506]

3zzel kapcsolatban felmerül • az a kérdés, hogy milyen nagy­ra "becsülhető a földben rejlő rádiümmennyiségt . :.Iindentk' löt t is azt kell meg állapi tani , hogy a .ri.diuz.ot az urániumnak nev^z.tt anyagból állitják elő,-amely a természet­ben leggyakrabban előforduló anyagok közé tartozik.Jinden földben, minden vizbon egyformán található'••* A sziklákban éppúgy meg van, épp­oly an mértékben eloszolva, mint máshol és nagyen is val esz inti, hogy a földgömb minden része egyformán telitve van őzzel az anyaggal. xvlindenütt, ahol ez az anyag előfordul, egyformán rádiumot tartalmaz és pedig 1 rész rádium 3,000.000 uránium arányban. A föld egyes rtszei különösen gazdagok rádiumtartalmu ércekben. így a cech­országi Joachimsthal, ahol először sikerült uraniuaet bányászni. *izen a helyen valami sárga okszid alakjában jelentkezett, iizután iTatangában, a belga KongóálIámban,fedeztek fel urániumot, oöt leg­újabban már az amerikai egyesült Államokban is rábukkantak egy je­lentékeny uraniumtelepre. Általánosságban azonban azt lehet mondani, hogy az urá­nium az egész föld felszinén eléggé egyenletesen elszórva található, .iinden féle fajtájú körzetekben, mindenféle mély kutakból meritett vizben, vagy forrásvízben egyaráht kimutatható. A rádió-aktivitása jele, ami arra mutat, hogy a viz nyilvánvalóan érintkezésbe jutott rádiumtortalmu ércekkel. Ha Joár az uránium csak kicsi mennyiség­ben tal'Iható, mégis, bizonyosra vehető, hogy a föld egész uránium mennyisége igen -jelentékeny és ha az*'3 . 000 . OOO-val osztjuk, akkor megkapjuk a bolYg ónkon található rádiummennyiség arányszámát. Ha m r most valaki kiszámítaná a földgömbön található rádiuuaennyisé ge t, akkor a. tudósok egészen pontosan megállapíthat­nák azt, mennyi hőt fejleszt egy gram rádium és ebből, hogy mennyi­hőt fejleszt a földön található egész rádiummennyiség. AZ urániumot tehát a rádium termelőjének mondják, a tapasa­talat azonban azt bizonyltja, hogy csak végtelenül lassan történik a r'diummá átalakulás. De a földgömbben található rádiuiame nnyisé jaj soha sem csökken, mert folytonosan pótolja az urániumból átalakuló ujabb mennyiség. De éppen, mert végtelen lassan megy végben a rádiumrf. alakulása, ezért a rádium mindig ritkaság marad. JIZ ujabb elméié tele szerint a tűzhányó hegyek környékén nagy mélységben óriásu tömegű - rádium-tan különösen gazdag kőzetek­nuk^kell rejtőzni. Bűnek folyván ott igen magas höfek fejlődik ki, az izzóvá vált anyagok utat keresnek a mélyből a föld felszine felé, áttörnek a föld kérgén és óriási hanurakásekat alakítanak, amiket vulkánoknak nevezünk. Ha ez az elmélet beválik, akkor ez;.k szerint ráium al­kotta ^meg Szicília szigetét, Ugyancsak a rádium felelős (Japán bor­zasztó tűzhányóinak pusztitísáért, valamint a Scraibi szigetek és Alaszka félsziget vulkánjaiért.. Kiderül ebből az is, hogyan jött létre az az örökké tartó és scha ki nem alvó tüzü pokol, mely "Jáva szigeto alatt terül el. A p r o hírek. Kertész II. Vilmos futbalistát, akit hatáság elleni erő­szak miatt tartottak áz ügyészség fo&ház'ban , 60 millió korona é-vadék ellenében szabadlábra helyezték. Kovács ^ajos dr. ittas fővel kiugrott a robogó vonatból Szontmártonkátat; közelében. Súlyos sérülésekkel sz állicttáfc kórházba. Tc-nay irigy a Vigszinház kiváló müfeészo 50 éves korá­ban meghalt. Tüdővész ölte meg, amelyet még a harctéren szerzett. írt<M ­S'' kivánsága az volt, hogy huszárfőhadnagyi uniformisában temessék el. X A Hangya 14 millió koronás alapítványt tett a veszprémi egyházmegyei papi nyugdijainp javára. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom