Hetikiadás, 1925. április-június
1925-04-15 / 29 [1506]
Pülenile hangon éneklő kanári meder. A kan ári tényé szté s csodája. Valamennyi amerikai lap hasáb.c s tudó3iti3okat közöl I arról a kan 'rimidárról-, amelyik f ííl jailö hangon énekel, de az európai lapok még sem emlékeztek meg erről. Pedig az ered ti tenyésztési kisérletek Brémában kezdődtek iíóg. . • 1910 évben, amücor egy b-rémai kanirimadárt enyé szt3 arra a gondolatra jött, hogy a nevelésére bizott kan'ri madarak, mellé éncktan-'r t alkalmaz és pedig fülemile énekművész személyé* en. A brémai tenyésztő a fülemile tanitvényokkal fényes üzletet csinált 12 nemzedék hallotta éjjelről-éjjölre a fülemile fenséges énekét. Mivel pedig ez a nct^zási hajlam nemcsak az emberekre, papagélyokr. és a majmokra vonatkozik, a kanári madarak közt is egy szép napon egyszerre csak felcsendült a fülemile fenséges cs.ttogása és finomszárnyaló, éneke . Á mad-'rdalok legközelebbi szakértői elismerték,hegy ezek a kanárimadarak énekét a fülemiléktől tanultaik, ol, A tenyésztő most mér a fülemile hangon éneklő :anári ma da»fí' ivadékai közül egyeseket küL.önvá.1 asz tett a többiektől és külön nevelt fel, hogy még egyáltalában nem is hallottaké, szokásos kanári csaöSogáson kivül más müvésziesebb éneklést. ís mégis megtörtént a csoda, A töb.ioktői,különválásztv; felnevelt ke:n£r ima darák is egyik reggelen fülemile módjárai kezdt ek el ösattpgrii-, trillázni, üz elsősorban is kereskedelmi téren volt nagy eredmény. A kanári madár ugyanis jól érzi magát a szobában, a kaiiokában is és gazdija szírakcz t a t ' sárc1 nem feledkezik ^eg nappal sem. a fülemile viszont a szobában megnémul és elveszti a hangját, mert a szabadság'^%aLvo3ztl az éneklési és az életfcoc-vét is. A fül'mii-' hangon éneklő' kan'ri mad-'r megőrzi mindakét jó tulaj donságot- it Szobai madár marad, vigan rakja a tojásokat anélkül, hogy abbahagyni, a fülemile csat teg • s' t, anélkül, hogy valaha is hallotta volna a füle mii* hangját, .iert hiszen csak az oládjei járták a fülemile iskoláj't. A Külügyi Szealo a Magyar Külügyi I'rsaség folyóirat im... ér 5. évfolyamában folytat ja -;.zt a munkát, melynek az érdekébon a jár Sas ág megalakult , t. i . egyrészt a magyar közönségnek az aktuális külpolitikai kérdésekről való tájékoztatását, másrészt pedig a lehetőség határai között mivel ez csak idegen nyelven történhetik - a külföldi közönségnek s magyar ügyekről, politi kai és kulturális problémákról való inícrmá- . lásit. H most megjelent va--;ta ; füzet, amely közel 200 oldal terjedelemben mint 3-iS szám látott napvilágot, magyárul közli Praznovsr ky Ivánnal:, a magyar külpoli tikai 1 ladatóáról, Okclicsányi L-'szl'na! Lengyelország külpolitikájér61, tz'deczky-Kardos -ajesnak a békekötések kritikajét tartalmazó külföldi munkákról szóló, Peohány Adolfnak a cseh külpolitika els: 5 évét tárgyaló, Horváth Jenőnek az ibériai világpolitikát ismertet", írosz Károlynak a Népszövetség gazdasági munka;) 't tárgyaló, Gratz Gusztávnak a nemzetközi jog irárnyait bemutató, egy névtelennek a magyr külügyi kormány békés törekvéseit a szob konfliktus lökalízéiláára ismertet'', Póka-PivnyBó Iának a Hunzetközi Parlamenti K 0 roskeci6lmi Konferencia 1924. diki brüsszeli ülését és a bern-genfi Interparlamentáris Konferenciát tárgyaló cikkeit ; végül Höttevényi Olivérnek a Külügyi íá'rsas--.g munk' sságáról Szele beszámolóját.- A füzet németül közli Szterányi .József bárónak az afcés államok szempont jAbcl a r< parácic probléma ji illetőleg az Interparlamentáris ünio legutóbbi közgyűlésen előadott r tekezé s Jt, azután franciául Luk-'cs Györgynek ugyanez -n Unió tava_ lyi berni közgyülésón elmondott beszédét. Végül a füzetnek egy angc cikke is van és pedig morvay Győzőtől az angol irodalomnak a magyar rm« való befoly'séról. a füzet éra 75* 00C korona és ugy könyvárusi x utón, mint a Külügyi r'rsaságnál /Országház, Vll.kaou / kapható. *
