Hetikiadás, 1925. április-június

1925-05-25 / 40 [1506]

/Esik B föld ára ,iolytatása./ Itt azonban tekintette, kell venni, hogy legtö^b^en, akik v-5.ltság—földet kap­Lak, jelenleg, úgysem fizetik ki a vételárat. A vétel­ár megállapítását áltáléban elszoktak halasztani 10 évre, ami igazsá­gosnak is látszik, mert a tiz Zv utáni gazdasági viszonyok minden va­lószínűség szerint sokkal reálisabb értékelését teszik majd lehetővé a földnek, mint a maiak. De ha a i'öldigénylők most akarnák megállapi­t -.ni a vételárat, amihöz joguk van, csak ugy járnának el igazságosan, ha azt.rögtön ki is fizetnék. Ekkor tudnillik a régi tulajdonos a mai elcs°bb földárak mellett tudna magának ' •" • újból birtokot be­vásárolni, merl^jha viszont a birtokos csak évek múlva kapja meg a mai árhk alapján kalkulált összeget, lehet, -hegy azért már sokkal kevesebb földet fog tudni vás'rolni, mint jelenleg tudna. Bz pedig szemel lát­ható igazságtalanság. Hiszen a mai földárak csak a gazdasági krizis hatása alatt alakultak ki és ami eladás most előfordul, azt szinte kényszereladásnak lehet minősitoni. Bizonyos, hogy midőn a mezőgazda­ság hozzájut a hosszú lejáratú hitelhez és' hozzáfoghat a birtokok új­ból való felszereléséhez, ezáltal olyan pénzügyi helyzetbe kerül és • olyan termelési jövedelmet biztosit magának, hegy nem lesz kénytelen földjeit alacsony árakon kiárusítani. így arra kell számitani, hogy a földárak a közeljövőben újra emelkedni fognak, senkinek sem érdeke tehát, hegy a íiai kivételes árviszonyokhoz szabja a számításait. Mgjj jesz. az in g ó jelzálogh itel? A kisiparos és a kiskereskedő sokszer ép olyan nehezen tud hitelhez jutni, mint a gazdaember. Pedig, hogy a hitel ma milyen szükséges, nem szorul magyarázatra. Dc ha egyszer, mondjuk a kisipa­ré s olyan helyzetbe juti,hogy hitelt kaph .tna, mint például a legutób­bi állami ipari hitelakciónál, sok esetlen nem tud biztositéket nyúj­tani az igényelt összegre és igy nem kapja meg a pénzt, JI kis emberek­nek vagyonuk nincs, ingatlanjaik nincsenek, nem tudnak semmitjsem le­kötni a kérvényezett kölcsön ellené bon. Egy magánember végső esetben elzálogosítja a szőnyegeit, zongoráj'.t, vajy más értéktárgyát és igy sikerül pénzhez jutnia. A kert- ^k-ruö é& ip -.rVs a&önÍ.Ín ncu adhatja oda: a berendezési tárgyait, a fölszerelését, a termelési eszközeit, gépeket,szerszámokat, stb.,.mert akkor nem tudja az üzemét, vagy a boltját tovább fönntartani. Pedig ezeknek a kis ember knek csak a felszerelésük és üzleti ber ndezésük képvisel olyan értéket, amelyért számottevő kölcsönhöz juthatnának. ívlost tehát arról gondolkoznak, hegy levezessék az ingO jelzáloghitelek rendszerét, azaz lehetővé-te­gyék, hegy az arra rászorulók kölcsönt kaphassanak olyan vagyontár­gyakra, amelyek tov'.tbra is rendelkchésük alatt maradnak, amelyeket tehát az üzem továbbvitele érdekében- éppen ugy használhatnak, mint eddig. Sülföldön ezt a rendszert már töbl helyen bevezették és bc is vált. A kivitel mOdja aiban áll, hogy a köles önt igénylő kötelezettsé­get vállal, hegy azt e.z értéktárgyat, amelyre a kölcsönt felveszi, nem adja el. Ezeket az értéktárgyakat azután a hatóságok loratrónozzák, nyilvántartják, hogy semmi visszaélés ne fordulhasson elő. A lo/strcmo­z'si rendszer sok hasonlatosságét mutat a tclekkönyVrendszerrel. Á kérdésno.k ilyen m u don való rendeeásé-r a i'öv'rcs most felterjesztést intézett a korm'nyhoz. .Sáskajárás a n o rt cbágy on. i Hcrtobeégy egyes vidékem az előző esztendőknél is vesze­d.lmesebb mértéket öltött a sáskajárás. A veszedelem clháritása cél­jából Debrecen városának 24 sáskairtu gépet és 34 millió koronát bo­csátottak- a rendelkezésérc. 42*f

Next

/
Oldalképek
Tartalom