Hetikiadás, 1925. április-június
1925-05-25 / 40 [1506]
40. hotikiadés. ^j^Jdldí- mté^iíl*v, . 1925. május 25'. Esik Q f öl d ára. A földárak lemorzsolódása nem uj tünot, körülbelül már egy év óta állandóan tart a föld értekének a hanyatlása. Az árak ' nem egyöntetűen alakulnak, de az áresések minden esetben igen nagyok és általánosságban azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági ingatlanok ára az aranyparitás 50. ^-ra esett vissza. iú ± lehet az 1 oka ennek a feltűnő jelenségnek? Csak részben az, hogy a földl.hozadéka csökkent. Az a körülmény, hogy a termelési költségek változatlanok maradtaJk, őzzel szemben azonban az állatárak az utolsó esztendő>en mintegy 30 ^-kal estek vissza, a gazdáknak a hasznát igen najy mértéklen csökkentette, mert hiszen az állatnevelés a mai árak mellett már alig fizetődik ki. Ha országos viszonylatban nézzük ezt a dolgot és megfontoljuk, hogy az állatok és az állati törtékek exportja majdnem annyi bevételt juttatott az ország részé re, mint a növényi termékek exportja, — be fogjuk látni, hogy az állat termeiés hasznának az elmaradása óriási jövedelemcsökkenést okozott a. mezőgazdáknak. Így az olcsóbb állatárak végeredményben fokozt'k a pénztelenséget és előmozdították a földekben megnyilvánuló kinálatot az amúgy is pénzhiányban szenvedő gazdák részéről. Ez azonban még nem magyarázza a földárak rohamos hanyai lását. Hiszen a búzatermés, de egyéb termelési ágak is még mindig megfelelő, vagy közel meglel, lő hasznot biztosítanak a birtokosoknak, A magas búzaárak idején mégsem szabadna előfordulnia annak, hogy a földeket sok helyen a békcárek feléért, egyes esetck>cn pedig a régi értéknek egy negyedéért is elvesztegessék. Azelőtt a gazda, ha pénzhez akart jutni és máskép nem tudott•segiteni magán ; eladta a földjének egy részét és az igy nyert összegek segítségéve folytatta, a gazdálkodást a. megmaradt területen. Most azonban a fö] reform sok esetben megakadályozta azt, hegy a gazda eladhassa birtokának egy dar.-tját. Ugyanis a földreformmal kapcsolatos birtokpolitika lehetőleg a kisemberek számára igyekezett az eladásra kerülő földeket visszatartani. Ez azonb .n azt jelentette, hogy a. fö] olyanok számára eladó, akiknek tőkéjük nincsen és akik az cladandC földet nem tudják kifizetni. De a birtokoknak a földreform által létrejött megkötotl sége azt is ered., nyezte, hogy a gazda no'mcsak a föld részleges cl adásában /olt akadályozva, de .^áo utakbn is igen nehezen tudót* hi télhez jutni és igy az annyira szükségessé vált befektetéseket nc: eszközölhette. Ez megint cl őiclé zt e• r azt, hogyha gazdák uzsorakölcsc nök hál°jában vergődnek^és az eladósodás újból megkezdődött, mert a mai termelési haszonból alig lehet kifizetni a kamatokat. 3z azi tán hozzájárul ahhoz, hogy sok birtokosnak elmegy a kedve a gazda] kedástoi és nem riad vissza att°l sem, hogy elkótyavetyéli a föld; A jelentékeny áresések azt a helyzetet idézték elő, hc.: a szabadforgalomban már sokszor olcsóbban lehet földhöz jutni, nir a földbirtokreform révén, az állami vált ságföldek árát ugyanis ugj állapították meg, hogy a vételár az évi hassonlér összegének 25szöröse legyen, ÜZ évi haszonlér pedig holdanként 1 métermázsa búza székett lenni, igy tehát 25 oiétcrmázse. buza lenne egy hold vál tság-i öldnok az "ára. Ez ,a mai búzaárak szerint 12 1/2 millió koronának felel meg, ami jóval több, mint amennyit szabadforgalomban ma egy hold földért el lehet érni. Mc st a földi, irtokrólormban érdekeltek közül sokan azt szeretnék, hogy a kiosztott vált ságioldok árát szállítják lejebb, körülbelül a mai földárak alacsonyabb színvonalára. Ugyanis nem tartják uJ.lt anyósnak, he gy ök drágábban kapják a földet, mint aoenj nyiért az a szabadiorgele .J an megszerezhető. v Xzi' r ' X— r fT.-x'" • '. 1 •i-v.v .~'! ....: v- vei?'
