Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-02-09 / 11 [1505]
AOttAMU Hetikiadás 11. szán, 1925. február 0. /Tárgyalják a magyar-cseh kereskedelmi szerződést folyt,/ Mikor tehát idegen textilcikkek behozatalát megkönnyítjük, gcndoskodnunk kell arról, hogy a saját áruink kivitele elé t<rny:suló akadályokat megszüntessük. A csehek eddig is erősen védték textiliparukat és behozatali vámjaik a mieinknél kétszer-hárcmszcr magasabbak. Már eddig is szivósan próbálták terjeszkedni Magyarországon a cseh gyárak, képvis előip* be ut azt ák a magyar vidéket, hogy ott a kisebb tételekben való árusitást megszervezzék. A magyar ipar szempontjából legelőnyösebb lett volna, ha egyidőten kötünk szerződést a szomszéd államokkal ; egyrészt azért, hogy midőn az egyik állammal szemben le kell mondanunk valami lehetőségről, ugyanazt a másikkal szemlén az ipar számára biztosítsuk, igy a kereskedelmi szerződések jobban kiegészítették volna egymást, A gyakorlatban azonban nem lehetett keresztülvinni ezt az elvet, mert mindenütt más időpontban érik meg a helyzet a tárgyalások felvételére. Megkezdettük tehát Csehországgal a megteszéléseket azzal az elhatározással, hogy olyan iparcikkeket engedünk be olcsón, amelyeket itthon vagy nem gyártanak, vagy amelyek csekély hányadát fedezik a szükségleteknek. Legfontosabbak ebből a szempontból a mezőgazdasági cikkek; ha ezek alacsonyabb vámok mellett engedjük be az országba, mezőgazdasági termelésünket is olcsóbbá tesszük. De igy sem szabad válogatás nélkül eljárni, mer& pl. g'ondc Inunk kell a magyar kaszaiparra, kapagyártásra, kitűnő mezőgazdasági gépiparunkra stb. A tárgyalásokon természetesen nekünk is megvannak a magúnk kivánságai. Kivanjuk, hogy borainkat a csehek beengedjék. Ehhez a kívánságunkhoz ragaszkodunk nemcsak azért, hogy a mai viszonyok között kedvezőtlen exportlehetőségekkel küzdő boraink elhelyezésre találjanak, hanem azért is, hogy szőlőmüvelésünk újból lendületet vegyen és szőlősgazdáink súlyosan nyomasztó' helyzete enyhüljön.^ Legfontosabbak és a tárgyalásoknak fordulópontját fogják alkotni a magyar lisztre vonatkozó feltételeink. Igaz, Csehországba ma is vámmentesen lehet bevinni a lisztet, az>. nban a bevitel engedély hez van kötve, ezt pedig nehéz meg szer ezni, Ugyanis a felvidéki malmok csak nintegry 24 Jfr-ig vannak foglalkoztatva és igy Cseh-., rs zág szivesebben veszi, ha gabonát exportálunk liszt helyett, a mi érdekünk azonban ennek épen az ellenkezőjét kivánja. Mi azt akarjuk, hogy Csehország velünk szemben a liszt behozatalát teljesen száladdá tegye., A csehek azonban félnek lisztjeink versenyétől és a felvidéki malmok arról panaszkodnak, hogy Csonka-Magyar or s zág ->n a liszt előállítása olcsóbb, mert a magyar munkás kedvezőbb valutáris viszonyt, k között dolgozik és nincs olynagy adókkal sújtva, mint a Felvidéken élő társa. Ezért nálunk olcsóbbak a munkabérek, ami c lcs.,bbá teszi a lisztet. A magyar liszt szállitási feltételei is jobbak, mint a felvidéki malmok mondják, mert oz ottani vasutak egyresze magánkézben van, és a szélütés Kassáról Prágába' drágább mint Budapestről Prágába. A felvidéki malmok azért azt kivanják, nogy ők ugyanolyan feltételek mellett szállíthassanak lisztet Cs . nka-?íagy ar > rszágta , mint mi h. zzájuk, sőt juég azt a kikötést is teszik, hogy a magyar vasutak lisztjeinket ne szállíthassák olcsóbban, mint a gabonánkat, nehogy ezáltal a lisztek részére kedvezmény állhasson elő. Ezek ellen a kivánságok ellen,mint látjuk, erősen sikra kell szállnunk érdekeinkért» Nem szóltunk még a kisebb fontsságu cikkekről, izzólámpa, elektrotechnikai cikkek stb, kedvezményeiről. De az eddigiektől is látjuk, hogy a szerződés kérdése meglehetősen bonyolult és igy elx lehetünk rá készülve,hogy a tárgyalások soká elhúzódnak. Jelenleg Budapesten folynak a tanácskozások, azonkívül Tátra-Lemnicon a vasúti határforgalmi kérdéseket tárgyalják és Pozsonyban is működik egy delegáció-. Remény van arra, hegy a szerződést még ennek az évnek folyamán életbe lehet léptetni.
