Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

1. Szakmai előfeltételek, történeti előzmények. - 1.1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vázlatos története a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete megalakulásáig.

Hosszú szervező munka után, amelyben a könyvtári és levéltári élet legkitűnőbbjei vettek részt, 1935. január 31-én került sor a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában arra a tanácskozásra, ahol ifj. Szinnyei József elnökletével véglegesítették az egyesület alapszabályát, amelyet a belügyminiszter 164471-1935/VII. szám alatt hagyott jóvá. Ezzel az egyesület működése törvényessé vált.

5 A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének alakuló ülése 1935. június 26-án a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében volt. Vértesy Miklós szóhasználatával élve itt választották meg az egyesület első tisztikarát. Hóman Bálint tiszteletbeli elnök, Fitz József, a Széchényi Könyvtár főigazgatója pedig elnök lett. Az egyesület könyvtárosi és levéltárosi szakosztályból állt. A két szakosztály élére Nyireő István debreceni egyetemi könyvtárigazgatót és Herczog Gyulát, az Országos Levéltár főigazgatóját választották. A főtitkári tisztet először Bisztray Gyula, majd 1938-ban történt lemondása után Veredy (akkori nevén Witzmann) Gyula töltötte be.

6 Az egyesület alakuló ülésén elfogadott „A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete Alapszabályai" az egyesület céljaként az alábbiakat rögzítette: „1. A könyvtár- és levéltárügy tudományos és közcéljainak felkarolása. 2. A könyvtárosok és levéltárosok közti állandó kapcsolat biztosítása. 3. A könyvtárosok és levéltárosok testületi érdekeinek támogatása. 4. A könyvkultúra előmozdítása."

7 Az alapító elődök által megfogalmazott célok és feladatok kiállták az idő próbáját, ma is időszerűek. Kovács Dezső az egyesület ötven évét bemutató kronológia előszavában erről így fogalmazott: „Az egyesület első alapdokumentuma ugyanúgy szól a szakmai és társadalmi szolgálatról, a hivatástudatról, az öntevékenység növeléséről, a szakmai érdekvédelemről, az erkölcsi és anyagi megbecsülés előmozdításáról, a képzésről, az önképzésről és a nemzetközi kapcsolatok ápolásáról, akárcsak - legfeljebb a nyelvi fejlődésből következő szóhasználati eltérést mutatva - a mai alapszabály."

8 Meg tudták-e valósítani az alapszabályban rögzített célokat elődeink, be tudták-e kapcsolni a könyvtárosokat, levéltárosokat e folyamatba? A tagtoborzás 1935 őszén kezdődött el. 1936 szeptember végéig 14 intézmény és 320 személy lépett be a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületébe. 5 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete ötven évének kronológiája, 1935-1985 / [összeáll. Künstler Ferenc, Somkuti Gabriella, Kovács Dezső]. - Budapest : M. Kvt. Egyes., 1985 ([Bp.]: ÉTK Ny.) 9. p. (továbbiakban: Kronológia, 1935-1985). 6 Könyvtárosegyesületünk fél évszázada, 1935-1972 / Vértesy Miklós. In: Könyvtáros, 1987. 3. sz. 16ó.p. (továbbiakban: Vértesy, 1935-1972). 7 MKLE évkönyv, 1935-1937. 49. p. 8 Kronológia, 1935-1985. 3. p. 9 MKLE évkönyv, 1935-1937. 38. p. 12