Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Monostori Imre: Kortárs magyar írók, kortárs magyar alkotások és a könyvtár.
tudni, hogy az összkölcsönzésen vagy a kölcsönzött irodalmi, illetőleg magyar irodalmi művek összességén belül milyen arányt jelent ez a számadat.) Persze kétséges, hogy az e könyveket kölcsönző olvasók számos esetben tudták-e, hogy kortárs magyar szerzőt visznek haza. Ugyanis az adathalmazok összesítése és rendezése nyomán kiderült, hogy az „élen" végzett 40 szerző közül legalább 10 - tehát a „toplista" negyede - írói álnevet, sőt álneveket (is) használ (például Leslie L. Lawrence, Vavyan Fable, Evelyn Marsh, Margaret Moore, Leslie Valley). Ezek az angol álnevek a kilencvenes években lettek jól bevált kiadói fogássá: hadd higgye a jámbor olvasó, hogy amerikai szerelmes-kaland- stb. regényt tart a kezében. Hiszen - korábban láthattuk - az amerikanizáció és a kommersz előretörése jó esélyt adott és ad ma is az ily módon címkézett portékák profittermelő képességére. Mindezek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy - a fenti álnevek sorrendjében - Lőrincz L. László, Molnár Éva, Mocsári Erika, Erdélyi Margit vagy Garamvölgyi László nem kortárs magyar író. Olyan amilyen, de tagadhatatlan, hogy kortársnak kortárs és írónak is író. Mivelhogy könyvei jelennek meg, tehát ír. Nem óhajtjuk firtatni, hogy a (viszonylag) leggyakrabban kölcsönzött kortárs magyar írók közül név szerint kik és mennyiben tartoznak a több száz éves magyar irodalom legújabb értékes hajtásai közé. Azt az elvet követtük - némileg kettős lelkülettel -, hogy akit az adatszolgáltató könyvtárosok kortárs magyar írónak jegyeztek fel, azt mi is annak tekintettük. (Ezért is volt szükség arra, hogy az irodalom fogalmat tágasán értelmezzük.) A mindezek után - gondolom - várva-várt népszerűségi lista a szóban forgó megyei és városi könyvtárakból kölcsönzött kortárs magyar szerzők művei alapján a következő. Jó magasan - szinte holtversenyben - az első és a második helyen Lőrincz L. László (850 kölcsönzött példány) és Nemere István - álneveivel együtt - (843) áll. (Az összes regisztrált kölcsönzéseknek - 14273 példány - ezek a példányszámok a 6-6 százalékát jelentik.) Harmadik helyezett a sok álnevű Radnai Gáborné (605). Negyedik Moldova György (478). Szabó Magda írói kvalitásait - e sajátos összefüggésrendszerben - az is jelzi, hogy meg tudta szerezni az 5. helyet (435 kölcsönzött példánnyal). A 6. és a 7. helyre (szinte holtversenyben) Molnár Éva és Mocsári Erika (illetőleg az ő írói álneveik) kerültek. (349, illetve 339 kölcsönzött példány.) 8. Kertész Imre (334), 9. Vámos Miklós (250), 10. Csukás István (240), 11. Esterházy Péter (224 [erős a gyanúnk, hogy ő itt a kakukktojás]), 12. Nógrádi Gábor (210), 13. Závada Pál (196), 14. Bálint Ágnes (180), 15. Szepes Mária (179), 16. Jókai Anna (176), 17. Lázár Ervin (176), 18. Marék Veronika (162), majd 20. Kányádi Sándor (135), 23. Sütő András (122), 27. Nádas Péter (97), 31. Faludy György (68), 37. Polcz Alaine (52), 40. Spiro György (50). Persze ebben az élmezőnyben ott vannak a következők is: Kárpáti Ágnes, Erdélyi Margit, Sohonyai Edit, Babay Bernadetté, Vujity Tvrtko, Tőke Péter, G. Szabó Judit, Nemes István, Rácz Zsuzsa, Sáringer Károly - és mások. Nevesek és névtelenek tehát, írók és álírók, a magyar irodalmat gazdagítók és csak az álirodalmat szaporítok egyaránt, jól összekeveredve. Nagy többségükben nőírók, ifjúsági (témájú) írók és kalandos-szerelmes regények szerzői. Az is rögzítendő tünet, hogy a kortárs magyar irodalom számos „nagy neve" (először a prózaírókat számolva össze) a fenti élmezőnytől messze leszakadva található (például Konrád György, Parti Nagy Lajos, Garaczi László, Temesi Ferenc, Bodor Ádám, Fejes Endre, Krasznahorkai László, Sánta 35
