Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Bényei Miklós: A könyvtárak feladatai a helyi irodalmi értékek számbavételében.
például az eseménytárak, a biográfiai indexek, az irodalmi szemelvénygyűjtemények, az irodalmi emlékhelyek listái, a genealógiai táblázatok és hasonlók. Friss keletű fejlemény a számítógépen olvasható szöveges adatbázisok létrejötte; ezek az irodalmi művek teljes szövegének tárolására és visszakeresésére alkalmasak, lokális szerepük elemzése még várat magára. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a helyismereti tevékenységet folytató könyvtárak, könyvtárosok egy része a helyi irodalmi értékek, információk tudományos feldolgozásában is közreműködik: monográfiák, életrajzok, tanulmányok, forráskiadványok sokasága tanúskodik erről; ennek a kérdésnek a tárgyalása azonban szétfeszítené a mostani eszmefuttatás kereteit, ezért kénytelenek vagyunk mellőzni. Hazai közkönyvtáraink számottevő hányada - leginkább a megyei és a helyismerettel régebben foglalkozó városi intézmények - elismerésre méltó feltárási rendszerrel rendelkezik. Szeretnénk hinni, hogy a könyvtárpolitika immár törvényes erejű és a követendő szakmai példák ösztönzései nyomán a többi könyvtár is megbarátkozik ezzel a feladattal, és előbb-utóbb a ma még lemaradó, illetve a kisebb gyűjtemények is felzárkóznak az élenjárók mögé. A tennivalók sokasága áll előttünk. A használói igények és az irodalomtörténeti kutatás lokális iránya mindenekelőtt a könyvtári helyismereti gyűjteményekben őrzött dokumentumok minél teljesebb bibliográfiai feltárását sürgetik. Különösen sok, még ismeretlen információ lappanghat a helyi lapok hasábjain. Például feloldható az álnevek és névjelek egy része, új életrajzi adalékokra derülhet fény. Messze vagyunk még a helyi irodalmi folyóiratok repertorizálásának befejezésétől is, noha Lakatos Éva kiváló bibliográfiai sorozata, pontosabban a tételek után felsorolt munkatársak impozáns névsora arra int bennünket, hogy nemcsak érdekes, hanem meglepő, hézagpótló adatokra is bukkanhatnánk. Még több esélyt kínál a városi és községi újságok, a megyei napi- és hetilapok irodalmi anyagának regisztrációja. Egészen bizonyosra vehető, hogy eredeti első közlések is előkerülnek, tehát gazdagodhat irodalmi értékeink tárháza. Olykor a másodközlésnek is fontos informatív szerepe lehet, főleg a szerző helyi kapcsolatait illetően. Engedjenek meg egy példát a saját kutatói praxisomból. Nemrég foglalkoztam a sokáig elveszettnek hitt, az 1870-es évek második felében megjelent berettyóújfalui néplap, a Falusi Könyvtár füzeteivel. Lapozgatás közben az nem lepett meg, hogy a közeli Nagyváradon újságíróskodó, a pályakezdés első szakaszán alig túljutott Iványi Ödön rendszeresen publikált ebbe a folyóiratba (mellesleg sem életrajzi monográfiája, sem annak bibliográfiai függeléke nem említi ezeket az írásait). Az viszont eleinte igen, hogy a könyvtárügyből jól ismert György Aladár szintén küldött cikkeket (már ezt megelőzően a kiadvány szerkesztőjének hetilapjába is); majd amikor alaposabban utána néztem a dolognak, kiderült, hogy a majdani jeles statisztikus felesége bihari lány volt, innen az összeköttetés. Hasonló és ennél nyilván jelentősebb, nagyobb horderejű összefüggések számtalan lapból felszínre hozhatók. Kűaknázatlan kincsesbányát sejtetnek az egykori diáklapok, akárcsak a hosszú évtizedeken át közreadott iskolai értesítők. Az időszaki kiadványok egyéb típusai, leginkább a kalendáriumok, az irodalmi és a vegyes tartalmú évkönyvek szintén arra várnak, hogy szépirodalmi, kritikai és irodalomtörténeti közleményeiket, adataikat számba vegyük. 26
