Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Bényei Miklós: A könyvtárak feladatai a helyi irodalmi értékek számbavételében.

Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy jó néhány helyismereti különgyűjteményben még a poligráf művek, például a verses- és elbeszéléskötetek, az antológiák analitikus feltárása sem történt meg. Hasonló lehet a helyzet a már említett, kisnyomtatványnak minősülő ponyvákkal és alkalmi kiadványokkal, amelyeknek jelentékeny hányada formális, terjedelmi okokból vagy a kötelespéldányszolgáltatás hiányosságai miatt a magyar nemzeti bibliográfiából is kimaradt. S akkor még nem is beszéltünk a könyvtárakban található irodalmi kéziratok számbevételéről. Egy határozottabb igény jelentkezik az irodalmi vonatkozású helyi hang- és képanyag dokumentálására is. Katalogizálás közben, illetve azzal párhuzamosan haladva elkészülhet, kiegészülhet a helyi irodalmárok biográfiai indexe, a helyi irodalmi élet kronológiája, az irodalmi egyesületek, társulások és más műhelyek listája; ezek a faktográfiai segédletek napjainkban leginkább számítógépes adatbázisként épülnek, fejlődnek. Ma már a könyvtári köztudat része, hogy a helyismereti feltárás terén is újszerű, korábban nem is álmodott lehetőséget kínál a digitalizálás. Néhány éve érkeznek a hírek az első hazai eredményekről. Egyre több helyen próbálkoztak, próbálkoznak a helyi sajtótermékek elektronikus rögzítésével. S ha ez megtörtént, a szépirodalmi alkotások, valamint az irodalmi vonatkozású publikációk, adatok visszakeresésének és számbavételének esélyei szinte ugrásszerűen megnövekednek. Bizonyos értelemben még a bibliográfiai és faktográfiai feltárás is megspórolható, helyesebben elhalasztható. A teendőket a tavalyi, szolnoki helyismereti konferencián alaposan körbe jártuk, ajánlásokban fogalmaztuk meg vágyainkat és kívánságainkat. S a munka - szerény keretek között, jogi bizonytalanságokkal terhelten - azóta is folyik. Pár hónappal ezelőtt országos program született, egyelőre még csak javaslat formájában a kulturális örökség megőrzésére irányuló digitalizálási tevékenység összehangolására és a projektek nyilvántartására. A lokalitás mellett elkötelezett könyvtárosok, szakemberek számára külön öröm, hogy a tanulmányban kellő helyet kapott a helyismereti dokumentumok ilyetén megóvásának, továbbörökítésének szükségessége. Ha az anyagi-jogi feltételek megteremtődnek, a remény közelesen valósággá válhat. A digitalizálási program mást, többet is ígér. A nemzetközi információs háló, az internet jóvoltából a helyi kulturális örökség értékei, közelebbről a helyi irodalom információi számára a széles körű megismertetés, a hosszú időn át jellemző lokális elszigeteltségből való kitörés esélyét csillantja fel. Befejezésül mit mondhatnánk? Csak annyit: így legyen. S hogy valóban így legyen, az rajtunk, könyvtárosokon, a helyismereti munka napszámosain is múlik. 27