Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Sebő József: "Erdők erdője". A Bakony a magyar irodalomban.

Isten veled Bakony, álmaim őrzője S most kárhozott testem csendes temetője." Kis János: Kalendárium. Pozsony, 1799 Balogh István színházi rendező naplója szerint a Bakonyi zsiványok, Bakonyi tolvajok című darab 1827-től állandóan műsordarabja volt. Baloghnak a Nemzeti Múzeum kézirattárában őrzött naplója szerint a darabot csak 1827-ben Nagybajomban, Kanizsán, Csáktornyán, Varasdon, Zágrábban, Csurgón, Aradon, Kaposváron adták elő. Vidékünkről különösen Sobri Jóskának volt jelentős utóélete. Halála (1837) után nagy közönségsikerrel játszották Fekete Gábor Sobri című népies színművét, amelyet aztán újabbak követtek. A romantizáló szellemben írt műveket subriádákaak nevezte el az irodalomtudomány. E népszerű témából még Párizsban is színmű született. M. M. Deforges - R Duport zenés-táncos darabját, Schubry, le brigand hongroi (Sobry, a magyar betyár) címen mutatták be 1837-ben.

27 Már a jobb ízlésű kortársak is érezték a helyzet visszás voltát. Schedel (Toldy) Ferenc így írt a Figyelmezőben (1839): „... a külföld - ki hinné - ugyan gyönyörködik még Sobriban is. Amaz általunk is a maga idejében említett, ráfogólag magyarból fordított regény "Georg Schobri der Rauber Hauptman in Ungarn" - most másodszor is megjelent Klein Ernsztnél Lipcsében, a kiadó mulatságos ajánló szavaival: E haramia merészsége őt a legújabb időben históriai személlyé alkotta s egy ideig Európa figyelmét vonta magára. Tudjuk, hogy a francia vígjátékhoz is szolgáltatott Sobri uram tárgyat, mely nemcsak Párizsban, hanem Berlinben is játszatott, sőt nyomatott is. Jó étvágyat!

28 A Bakony kiváló ismerői - előbb Rómer Flóris, majd Eötvös Károly - igyekeztek megcáfolni ezeket a minden valóságos alapot nélkülöző mendemondákat. Rómer Flóris (1860): „...Még egynehány szót a Bakony borzalmas hírének okáról - a bakonyi zsivány okról. - Egész napokon át. És gyakran még későn estve is járkáltam a Bakony zegezugában, és szégyenemre be kell vallanom, miszerént soha sem sikerült szemtől szembe szegény legényt látnom, mi magában véve még is csoda dolog, ha a közvéleményt vesszük, mely azt minden irányban rablócsoportokkal népesíti. Még a legmarconább arc is, mely a félénk utas vérét fagyasztani képes lenne "dicsértessék a Jézus neve" vagy "szerencsés jó nappal" közeledik."

29 Német nyelvterületen a kor egyik legnépszerűbb költője a Magyarországon született és itt felnőtt, de Némethonban híressé lett Nikolas Lenau. Akarva-akaratlanul jelentős szerepe volt abban, hogy a külföld a magyarságban csak afféle csikós-gulyás nemzetet lásson. Érthető, hogy ő sem hagyta ki a Bakony-témát: KÜLLŐS Imola, Betyárok könyve, Bp, 1988, Mezőgazdasági K., 108. KÜLLŐS Imola: uo. 109. RÓMER Flóris, A Bakony, 1971, Veszprém, 34. 107